Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 5. szám - Telekkönyvi helytelen gyakorlat. 1. r.

72 téki eljárás során szóbelileg megegyeztek abban, hogy a hagyatéki ingatlanokból kit melyik ingatlan fogja illetni és hogy ekként a felperesnek jutott ingatlanok elárvereztettek. Az elsöbiróság felperest keresetével elutasította és pedig abból az indokból, mert az egyezség folytán a felperesnek jutott ingatlanok peres felek szemelves adósságai miatt árvereztettek el és igy a hagyatéki eljárás során kötött egyezséggel szemben felperes nem igényelheti azt, hogy az alperesnek jutott ingatlanokra örökösödési joga megállapittassék. A kir. Ítélőtábla a kir. Curia által is helybenhagyott Ítéletével az elsöbiróság Ítéletét helybenhagyta és pedig azért, mert peres felek, mint örököstársak a hagyatéki ingatlanokra a hagyatéki tárgyaláson kívül és még azt megelőzőleg is abban egyeztek meg, hogy a kereseti ingatlanokat osztályrészül alperes kapja és hogy a hagyatéki tárgyalás alkalmával felperes, mert a neki osztályrészül jutott ingatlanok állítólag az örökhagyó tartozásai miatt elárvereztettek, ezen egyezségnek az írásba foglalását megtagadta és az alperesnek jutott kereseti ingatlanok fele részét osztályrészül igényelte, — a hagyatéki bíróság által erre nézve perre utasíttatván és ezt a pert a kitűzött határidőn belül meg nem indította. Ilyen körülmények között, minthogy a szóbeli egyezség az ingatlanok birtokba vétele által teljesedésbe ment s ez alapon alperes az örökhagyó halála óta, vagyis 1879. év január hó 14-ik napjától az ingatlanokat birtokolja is s minthogy felperes ezen ingatlanok iránt a keresetét csak 1898. évben inditotta meg, ezzel tehát annyival is inkább elutasítandó volt, mert az a körülmény, hogy a hagyatékból öt illetett ingatlanok az örökhagyó állítólagos adósságai miatt elárvereztettek és igy ő a neki osztályrészül jutott hagyatéki vagyontól el nem esett, nem szolgálhat alapul arra nézve, hogy az egyezség hatálytalanítása mellett felperes tulajdonjoga az alperesnek osztályrészül jutott ingatlanok felére megállapittassék, hanem felperesnek csak megtérítésre lehetne igénye alperes ellen, amennyiben a neki osztályrészül jutott ingatlanokból olyan hagyatéki terhek fizettettek ki, amelyek törlesztéséhez alperesnek is, mint örököstársnak hozzájárulnia kellett volna. 29. Árverésen eladott úrbéri telekkel a legelöjárandóság is eladottnak tekintendő mindaddig, amíg az a tjkvben a tulajdonos nevén külön felvéve nincsen. 877/P. 1903. sz. Felperes keresetet indított az alperes ellen legelőilletmény tulajdonjogának törlése s jár. iránt azon az alapon, mert felperesnek 2/4 úrbéri telkét árverésen eladták s vele együtt elárverezettnek tekintették a kérdéses legelőilletményt is, ami pedig annak nem tekinthető, mert az árverésen csak a 2/4 úrbéri telek adatott el. Az elsöbiróság felperest keresetével elutasította azon az alapon, mert az 1871. évi LM. t.-cz. 56. §-a szerint a legelőjárandóság az úrbéri telek tartozékának tekintendő mindaddig, mig a legelőilletmény külön telekkönyvbe kitüntetve nincs, ebből folyólag tekintettel arra, hogy a kérdéses legelőilletmény az árverés megtartásának az idejében még külön telekkönyvezve nem volt és igy ez a legelő az elárverezett úrbéri telek tartozékának tekintendő, ezzel együtt tehát a legelő-illetmény is mint tartozék az árverésen eladatott. A kir. ítélőtábla a kir. Curia által is helybenhagyott Ítéletével az elsöbiróság ítéletét indokai alapján és még azért is hagyta helyben, mert egymagában az a körülmény, hogy az egész legelőjárandóság az egyes tulajdonosok nevének kitüntetése nélkül telekkönyvezve volt, a törvény által megkívánt telekkönyvi felvételnek nem tekinthető. 30. A jelzálogi kereset elévülési ideje abban az esetben, ha a személyes adós a kamatokat az ingatlan átruházásáig fizeti, csak az átruházástól számítandó. 1106/P. 1903. sz. A felperes által alperes ellen a jelzálogul szolgáló ingat-