Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 5. szám - Telekkönyvi helytelen gyakorlat. 1. r.

69 820/P. 1903. sz. Az alapperben az alperes részére főéskü ítéltetett arra nézve, hogy alperes bizonyos ingóságokat a felperestől meg nem vett, hogy a megállapított vételárra 600 K. részfizetést nem teljesített és nem kötelezte magul arra, hogy a 3288 K.-ban fenmaradó vételár-hátralékot egy négy havi lejáratú elfogadmányával ellátott váltóval fogja kiegyenlíteni ; sem pedig G. A. üzleti alkalmazottját az előbb jelzett ingók átvételével meg nem bizta. Alperes ezt a főesküt le nem tevén, pervesztes lett. Ennek folytán az alperes perújítással élt és perujitási keresetében a főesküt módosított alakban kérte a maga részére megítéltetni, majd a tárgyalás folyamán igenlő fűesküvel kínálta meg az újított felperest arra nézve, hogy ő ettől az üres hordók kivételével az alappcrbeli főcskü szövegében megnevezett egyéb ingóságokat kialkudta és azokat tőle meg- és átvette Az elsőbiróság a perújításnak nem adott helyet, abból az indokból, mert az uj bizonyítékként felhozott főeskü az alapperben felperes bizonyítékát képezte s mint ilyen, már fel lett használva, nem változtatván ezen az a körülmény, hogy újító alperes azt, az újított perben módosított alakban kivánja alkalmaztatni, mert erre vonatkozó előterjesztését az alapperben megtenni módjában állott. A kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával újító alperes perujitási kérelmének helyt adott azért, mert a perujitási kereset folytán megtartott tárgyalás folyamán az ujitó alperes igenlő főesküvel kínálta meg az ujitott felperest arra nézve, hogy ő ettől a hordók kivételével az alapperbeli főeskü szövegében jelzett egyéb ingóságokat kialkudta és azokat tőle meg- és átvette. A kir. Curia a másodbiróság ítéletét helybenhagyta indokainál fogva és azért, mert az ujitó alperes az ujitott perben a főesküt nem oly alakban kivánja alkalmazásba venni, mint az részére az alapperben megítéltetett és eszerint az uj bizonyítékot képez. 23. Az ingatlan határozatlan arányban bekebelezett tulajdonosa ellen engedmény utján zálogjogot szerzett végrehajtató az engedményezés és a végrehajtási jog feljegyzése után a jelzálogul szolgáló egész ingatlanra tlkvi tulajdont szerzett uj tulajdonos ellen a tulajdonjogi arány megállapítását nem követelheti, ha ez utóbbit már a jelzálog bekebelezésekor megillette telekkönyvön kívül a tulajdonjog. 878/P. 1903. sz. A végrehajtató az ingatlan egy részének volt tlkvi tulajdonosától, — akinek javára a tulajdonjog határozatlan arányban volt bekebelezve,— az ennek javára az ingatlan jutalék eladása folytán a vevő, mint uj tulajdonos ellen a vételárhátralék erejéig bekebelezelt zálogjogot engedmény utján megszerezvén, az uj tulajdonos örököse ellen a végrehajtási jog feljegyzése után árverést'kert s ennek folytán a tulajdonjogi aránynak a végr. törvény 143. §-a értelmében való megállapítása iránt folyamatba tett eljárás során azt a kérelmet terjesztette elő, hogv a tulajdonjog abban az arányban állapittassék meg a végrehajtást szenvedő javára, amilyen arányban a tulajdonjog a végrehajtást szenvedő jogelődét az eredeti felvétel alapján a végr. törvény 143. §-ának 2. bekezdésére való figyelemmel megillette. Ezzel szemben az egész ingatlannak ezidő szerinti telkvi tulajdonosa, — akinek javára a tulajdonjog a zálogjog engedményezése és a végrehajtási' jog feljegyzése után kebeleztetett be, — azt kérte, hogy a tulajdonjogi arány megállapítása és az árverés elrendelése mellőztessék, mert egy jogerősen befejezett perben az engedményezővel szemben a kir. Curia kimondotta, hogy még a zálogjognak az engedményező javára történt bekebelezése előtt létrejött osztályegyezség alapján az egész ingatlan tulajdonjoga őt illeti meg és hogy az