Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 3. szám - Az uj telekkönyvi törvénybe felveendő némely felette szükséges intézkedés

41 csak a helyes és pontos telekkönyvvezetés tekintetében megvizsgálna ; mert csak a jó gyakorlati szakember, aki évtizedeken át ebben a szakmában dolgozott, képes a telekkönyvezés, — vagy más birtokszabályozási munkának gyakorlati keresztülvitelét felülbírálni, rendszeres útbaigazítást adni és a gyakorlatban egyöntetűséget létesíteni. Hiszen mindennap tapasztaljuk, hogy mennyiben foglalkozhatik a bíró a telekkönyvezés helyes vezetésének ellenőrzésével. Ahány telekkönyvi hivatal van, annyi a szokás; rendszerint a legkitűnőbb biró is irtózik telekkönyvi előadó lenni, mert az ő hivatása tulajdonképen szép és jó Ítéleteket hozni, nem pedig a telekkönyv komplikált teknikájával foglalkozni. Ha tehát ezen fentebbi állapotok megszűnnének, akkor bizony nem igen fordulhatna elő az az eset, hogy némelykor még egészen nagy birtokokról szóló oly telekkönyvi kivonatok is napvilágot látnak, amelyekben gyarlóságuk miatt gyakran még a legjobb szakember sem ismeri ki magát. De ezen pár telekkönyvi felügyelői állás rendszeresítésé vei a telekkönyvi tisztviselők becsvágya is nagyon emeltetnék, mert alkalom nyújtatnék, hogy ugy, mint más szakmánál, például az irodaigazgatóknál is a főigazgatói, a pénzügyőrségnél is felügyelői állások által, ahol még kevesebb elméleti képzettség követeltetik meg, a telekkönyvi szaknál is egynéhány tisztviselő a VIII. díjosztályba juthatna. 5) A telekkönyvi vizsga letehetésére a gyakorlati időt 2 évre, vagy legalább másfél évre kellene kiterjeszteni és a jelölteket előbb kellő kiképeztetésben részesíteni. Esetleg rendszeres tanfolyam által. Ezen szigorítások nehézségekbe nem is ütköznének, amenynyiben a telekkönyvi tisztviselők létszáma 750-et teszen ki és ezeknek körülbelül 1/i része most is a középiskolák végzettségével és részben ennél magasabb elméleti képzettséggel bír. Ezenkívül jobb rendszer mellett jobb elemek is tömegesebben jelentkeznének a telekkönyvi pályára. Ezek volnának azon módozatok, melyek egy erős és szakavatott telekkönyvvezetői kart teremtenének és melyre most már mulhatlanul szükség van; annál is inkább, mivel az uj telekkönyvi törvény behozatalával az államnak milliókba kerülő uj telekkönyvek csakis képzettebb és szakavatottabb tisztviselőkre bizandók; különben 15—20 év múlva újból lehetne megkezdeni az uj telekkönyvek szerkesztését. Mert részben alapos felfogásban szűkölködő és valódi hivatását nem értő és teljesíteni nem képes telekkönyvi szakközegek mellett a legüdvösebbnek látszó törvények és rendeletek is csak puszta szavak maradnak. A törvényekben ós rendeletekben a jogszabályok vannak megállapítva, amelyek csak a végrehajtás által érvényesülnek. A legjobb szabályok is áldásnélküli, holt betűk maradnak, ha végrehajtásuk elhanyagoltatik, vagy hozzá