Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 3. szám - A jelzálogjog egységéről

36 szerzi a másik fele részt is, mely jelzáloggal van terhelve, ez a jelzálog most már az egész ingatlant terheli. Érvelésük az, hogy ha a tkvi rdts. 57. §-a szerint zálogjog csak egész telekkönyvi jószágtestre szerezhető, akkor annak gyakorlati érvény csak ugy szerezhető, ha az utóbb keletkezett ily rész illetőséget terhelő zálogjogok keletkezései megakadályoztatnak. Megakadályoztatnak pedig olyképen, hogy a zálogjog, mely előbb csak az ingatlan egy részét terhelte, most önként kiterjed az egészre. További érvelésük az; hogy ha a jelzáloggal terhelt telekkönyvi jószágtesttel később valamely ingatlan egyesül s hozzájegyzés által egygyé válik, a hozzájegyzett ingatlan nem marad tehermentes, hanem osztja az ingatlan jogi sorsát; a jelzálog reá is kiterjed. Ha tehát telekkönyvezés szempontjából megengedjük, hogy egy esetben a jelzálogos hitelező oly zálogjoghoz jusson, mit előre nem látott,-miért ne engedhetnők meg azt más esetben is ? Végül felhozzák, hogy a szabad rendelkezési jogot korlátozza a tkvi rendtartás fenthivatkozott §-a, még pedig csak azért, mert ha megengedtetnék ezen hányadoknak terhelése, nem volna kivehető a tkvből, hogy melyik hányad volt terhelve? Nehéz lenne az átnézet s ez ártana a tkvek közhitelességének s hátrányára lenne a megkívánt könnyedség és biztonságnak. Már pedig a zavar és nehéz áttekintés meg van most ís az által, hogy a társtulajdonosok közt idővel változások történnek, a tulajdon egy személyben egyesül, majd később különböző arányban oszlik meg. Ha mindezeket számba veszszük, be kell ismernünk, hogy a polg. törvkv. tervezetének 854. és 860. §§-ai közt bizonyos ellentét van s hogy csupán a tkvezés szempontjából indokolt azoknak megalkotása. A 854. § szerint jelzálogot csak ugy lehet szerezni, hogy az egész jószágtestet vagy a társtulajdonos egész jutalékát terhelje, viszont a 860. § második bekezdése szerint a jelzálogjog ki nem terjed arra a hányadra, melylyel a társtulajdonos jelzáloggal terhelt jutaléka utóbb gyarapodott. Ugyanezen § első bekezdése szerint, ha a jelzálog hozzájegyzés által más ingatlannal egyesül, a jelzálogjog az egész (egyesitett) jószágtestet fogja terhelni. Az indokolás kiemeli, hogy ugyanazok az inconvenientiák származhatnak ebből, melyek miatt a jelzálogjog szerzése a jószágtest hányadán nincs megengedve, ha egy személy a tulajdonos, de hogy azok miatt az inconvenientiák miatt a törvény nem állithat fel oly szabályt, mely a tulajdonos anyagi jogsérelmét eredményezhetné. Hivatkozik a tervezet a mostani jogra és gyakorlatra s kiemeli, hogy mig a hozzájegyzés által a tulajdonos jogsérelmet nem szenvedett, addig a másik esetben szenvedne. Az kétségtelen, hogy azon esetben, ha a jelzálogjog kitér-