Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 11-12. szám

204 sem nem olyan jogi személy, a melynek az ingatlanok elidegenítéséhez felsőbb hatósági jóváhagyásra van szüksége. A szerződéseknek a jkvhöz való csatolása abban az esetben feltétlenül szükséges, mikor a tkvi tulajdonos olyan természeti vagy jogi személy, a mely­nek jogügylete csak gyámhatósági vagy más hatósági jóváhagyástól függ (csőd­választmány, felsőbb hatóság). Ennek a becsatolása nem jár bélyegköltséggel, mert a szerződésre már úgyis rá kellett a bélyeget ragasztani, a jkv meg úgyis bélyegmentes. Az az ügy elbírálásánál semmi különbséget nem okoz, hogy határok vagy mesgye vagy térmérték igazítása (1891 : XVI. t.-cz. 20. S-a, 1893. évi 24360. I. M. r. 68. S-a) is fenforog, sőt a mesgye, határ, térmérték igazításához gyám­vagy más hatósági jóváhagyás sem szükséges. Az sem képez semmi akadályt, hogy a jogügylet tulajdonképen cséré volt, hogy a toldást már meg is tízették, akármelyik fél tízette a toldást: tehát a jóváhagyott szerződés bemutatása esetén a 20 — 30 cserébe szerzett birtok­részlet is átírható tényleges birtoklás alapján. Káplány Géza : Telekkönyv, birtokrendezés stb. czimü, 1893-ban kiadott könyve második kötetének a 923—929. 903—92.'i. lapjain foglaltak nemcsak az általános, egész községre kiterjedő telekkönyvi helyesbítések esetében, hanem egyes ingatlanokra egyes kérvények folytán megindított eljárásokra is vonat­koznak, csupán az 1341. lapon olvasható telekkönyvezetlen ingatlanok nem vehetők fel egyes kérvény folytán, ezek a tjkvbe csak póthelyszinelés útján vehetők fel. Megjegyezzük még, hogy tényleges birtoklás alapján az 1892 : XXIX. t.-cz. 2. §-a 2. a) pontjának alkalmazásával minden újonnan szerzett ingatlant át lehet irni, ha a tényleges birtokláshoz a két évet megvárják. Ez esetben a bélyegmentesség élvezéséért a tényleges birtokos azt a koczkázatot viseli, hogy a megszerzett birtok két évig nincs a nevére írva s az alatt meg is terhelhetik, meg esetleg harmadik jóhiszemű személy is magára irathatja. Az 1893. évi 24366. sz. igazságügyminiszteri rendelet 121. S-ának eseteiben még a helyszíni eljárás költségei is megtakaríthatók. R. Gy. úrnak. A tényleges birtokos tulajdonjogának egyes ingatlanra leendő bejegyzése végett folytatott helyszíni eljárásra az eljáró biró (albiró, bírósági jegyző, bírói minősítésű bírósági aljegyző) mellé az 1892 : XXIX. t.-cz. 6. §-a utolsó bekezdése értelmében telekkönyvvezetö, segédtelekkönyvvezető, telekkönyvi vizsgát tett irnok, sőt telekkönyvvezetöi minősítéssel biró díjnok is rendelhető ki. Az 1893. évi július 8-án 243(50. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 121. §-a esetében a helyszíni eljárás egészen mellőzhető. A kérdezett 238. hrszámu ingatlan kétszeresen van telekkönyvezve. Ez igen könnyűszerrel rendbehozható, sőt hivatalból rendbe kell hozni. A kétszeres telekkönyvezésröl a tkvi rdk 168. §-a értelmében hivatalos jelentést kell tenni. E jelentés következtében indított eljárásban az előadónak szükség esetén helyszíni eljárás és szemle igénybe vételével is (az 1888. évi márczius 4-én 675. szám alatt kelt igazságügyminisztéri rendelet 2. S-a) kötelessége megállapítani, hogy az ingatlan tényleg kétszeresen van-e telekkönyvezve vagy nem, ha igen, kinek a tényleges birtokában van s az 1893, évi május 26-án 19661. sz. a. kelt

Next

/
Thumbnails
Contents