Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 9-10. szám - A telekkönyvvezetők az uj fizetési javaslatban. 2. r.

176 ség (város) telekkönyvéből másik község (város) telekkönyvébe viszszük át s ezt az egész eljárást is telekkönyvi, átvitelnek nevezzük. Ugyanazon község telekkönyveiben >lejegyzést«, >átjegyzést«, „hozzájegyzóst", „visszajegyzést" foganatosítunk, pl.: az A. + 1. sor 674. hrszmu ingatlan lejegyeztetik, 674/a. hrszmu 3 hold 94 n-öl része visszajegyeztetik, 674/b. hrszmu 1 hold 12 •-öl része a . . . sztjkbe N. N. tulajdonául átjegyeztetik. Amennyiben pedig az átjegyzendő rész valamely jószágtesthez hozzá is jegyzendő »676/b. hrszmu 1 hold 12 •-öl része sztjkbe A. I. 1—5. sorsz. a. felvett jószágtesthez hozzájegyeztetik« L. különben az erdélyi tkvi rdttshoz csalóit minták közt a hátszegi 5. sztjkv B. 3., 4. sorsz. alatti bejegyzését, a tkvi rendt. 51., 56., 135. §-ait. Dr. 6. F. urnák. Az 1886. XXIX. t.-cz. 63. §-a szerint az a tényleges birtokos, akinek tulajdonjoga a tlkvből, illetve betétből ellenmondás folytán jogérvónyesen kitöröltetett, jogait csak a törvény rendes utján érvényesítheti. Az a kérdés, hogy a törvény e rendes utja milyen legyen? Semmi kétség sem lehet az iránt, hogy ez az ut csak a tulajdoni per. Az a tényleges birtokös, akinek tulajdonjoga az 1886 : XXIX. t.-cz. 16. vagy 18. §-a alapján jegyeztetett be a tlkvbe, illetve betétbe, de ellenmondás folytán jogerősen kitöröltetett, törlési perrel semmi szin alatt sem támadhatja meg az ellenmondás folytán előbbi állapotba visszaállított bekebelezést vagy előjegyzést ; mert hiszen ez a tényleges birtokos nem nyilvánkönyvi előző, sem jogutóda valamely nyilvánkönyvi előzőnek, és igy ő a visszaállított bekebelezés vagy előjegyzés által nyilvánkönyvi jogaiban sérelmet nem szenvedhetett, mivel ő csak később szerezte meg az 1886: XXIX. t.-cz. 16. vagy 18. §-a alapján kieszközölt és a törvényes határidőben emelhető ellenmondástól függő bejegyzés utján a tulajdonjogot, amely azonban az előző telekkönyvi tulajdonosnak az 1886. XXIX. t.-cz. 63. §-a alapján, illetve jogutódának vagy jogutódainak az idézett t.-cz. 64. §-a alapján tett ellenmondása következtében kitöröltetvén, olybbá veendő, mintha a tlkvben, illetve betétben tulajdonosul soha nem is volt volna bejegyezve. Az ellenmodás folytán elrendelt előbbi nyilvánkönyvi állapotnak helyreállításával nem szereztetik meg semmiféle nyilvánkönyvi jog. A tényleges birtokos tehát, akinek tulajdonjoga az előző tlkvi tulajdonosnak, illetve jogutódainak igazolt ellenmondása következtében kitöröltetett, nem mondhatja azt, hogy előbb szerezte volna .meg a tulajdonjogot az 1886: XXIX. t.-cz. 16. vagy 18. §-a alapján történt bejegyzés által, mint az ellenmondó tlkvi tulajdonos, mivel ez tulajdonjogát nem most, hanem az előbbi állapotban visszaállított bekebelezés időpontjában vagyis akkor szerezte meg, mikor a tényleges birtokosnak tulajdonjoga bejegyezve még nem volt. M. Zs. urnák. Az előjegyzéssel terhelt ingatlanok tulajdonosa akkor is jogosult az előzője ellen kieszközölt nyilvánkönyvi jognak kitörlését az igazolás elmulasztása miatt kérni, ha az ingatlant átruházás utján szerezte meg, mert az ingatlan tekintetében annak jogaiba lépett. (Lásd a szegedi kir. ítélőtáblának 1903. évi június hó 16. 3065/1903. p. sz. h.) Folytatása a boríték 2., 3. és 4. oldalán.