Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 7-8. szám

115 341. lapon) közöltem az igazságügyi hatóságokkal, hogy az 1901 : XX. t.-czikknek a kézbesitést tárgyazó IV. fejezetében foglalt rendelkezések 1903. évi január hó 1-én életbelépvén, Budapest székesfővárosban, továbbá azokban a városokban, ahol az 1879. évi XXVIII. t.-cz. 23. §-a szerint bejelentési intézmény van szervezve, azokat a kézbesítéseket, amelyeket eddig a községi közegek teljesítettek, a bejelentési hivatal fogja teljesíteni. A hozzám beérkezett jelentésekből azt tapasztalom, hogy az említett rendelet alkalmazása körül kételyek és félreértések merültek fel. Ezek megszüntetése végett a következőket jelentem ki : 1. A kézbesítőkről szóló 1875: X. t.-cz. 2. §-a értelmében községi közegekre bizható a kézbesítés a bírósági székhelyeken is: a) bűnvádi és kihágási ügyekben általában ; b) polgári ügyekben pedig csak akkor, ha a kézbesítés a székhely külső határában teljesítendő. Miután a bejelentési hivatal is csak ezek között a korlátok között vehető igénybe, ez nem köteles polgári ügyekben a székhely belső területén kézbesitést teljesíteni. 2. Az idézett 1875 : X. t.-cz. 2. §-a szerint a kézbesítés a megjelölt korIátok közt a községi közegekre bizható ugyan, a községi közegek igénybevétele azonban nem kötelező. Minthogy pedig egyes helyeken a fenti rendeletem megjelenése előtt az igazságügyi hatóságok az összes helybeli kézbesítéseket saját közegeikkel végeztették és a községi közegeket eg3ráltalán igénybe nem vették • az ilyen helyeken a kézbesítések továbbra is az eddigi módon lesznek teljesitendők és a kézbesítések tekintetében további intézkedésemig a bejelentési hivatal nem lesz igénybe veendő. 3. Az 1902. évi deczember hó 9-én T. 86/20. sz. a. kiadott rendelet érintetlenül hagyja a kézbesítés eszközlésének egyéb szabályaij;. Ehhez képest, tekintve, hogy az 1891. évi 4291. I. M. sz. rendelettel életbeléptetett ügyviteli szabályok 214. §-a, valamint az 1897. évi 73,465. I. M. sz. rendelettel életbeléptetett járásbirósági ügyviteli szabályok 57. §-a .szerint oly esetben, amikor a kézbesítés más bíróság székhelyén vagy más törvényszék kerületében fekvő járásbíróság területén teljesítendő, a kézbesítendő kiadmány nem közvetlenül küldetik a községi kézbesítőhöz, hanem az illető bíróság közvetítését kell igénybevenni: ily esetben a községi közeg helyébe lépett bejelentési hivatalhoz sem lehet közvetlenül fordulni, hanem a kézbesítendő kiadmányt az illető bírósághoz kell küldeni s a bejelentési hivatal esetleges igénybevétele iránt csakis ez utóbbi van hivatva intézkedni. Az illető bíróság közvetítése itt azért is szükséges, mert más bíróság rendszerint nem is tudja, hogy a fenti 1. és 2. pontban megjelölt valamely körülménynél fogva a bejelentési hivatal igénybe vehető-e. Ugyanez áll akkor is, amikor az 1893 : XVIII. t.-cz. 207. §-a értelmében sommás perekben a felülvizsgálati bíróság határozatát a felek részére az elsőbíróságnak és ha a,felebbezési bíróság további eljárásra van utasítva, a felebbezési bíróságnak kell kézbesítenie. Ilyenkor nem lehet helye annak, hogy a határozat kézbesítésére hivatott bíróság a határozatot visszaküldje a felülvizsgálati bírósághoz azért, mivel székhelyén bejelentési hivatal van.