Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 7-8. szám

A kir. igazságügyminiszternek 1903. évi április hó 7-én 11,575/1903. I, M. szám alatt kelt rendelete, az örökösödési ügyekben az 1901 : XX. t.-cz. 1—12. §§-ainak végrehajtása tárgyában kiadott 4600/1901. M. E. számú rendelet alapján az árcaszékck részéről követelt eljárásról. Valamennyi kir. bírósághoz, a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék, a budapesti kir. büntető törvényszék és a hozzája tartozó büntető kir. járásbíróság, továbbá a fiumei kir. bíróságok kivételével. Több bíróság arról tett hozzám jelentést, hogy az örökösödési ügyek késedelmes elintézését az árvaszékeknek az az eljárása is okozza, amely szerint az árvaszékek az 1901 : XX. t.-cz. 1—12. §§-ainak végrehajtása tárgyában kiadott 4600/1901. M. E. számú rendelet alapján az eddig követett gyakorlattal szakítva, minden egyes véghatározatának jogerőre emelkedését bevárja. Értesítem a kir. bíróságokat, hogy a magy. kir. belügyminiszter ezzel kapcsolatban az árvaszéki határozatok végrehajthatósága tárgyában 1903. márczius hó 22-én 134,164. V. a. szám alatt valamennyi árvaszékhez az alábbi lenyomatban közölt körrendeletet bocsátotta ki. MELLÉKLET, a kir. igazságügyminiszternek 11,575/1903. I. M. számú rendeletéhez: a kir. belügyminiszternek 134,164,1903. V—a. számú körrendelete valamennyi árvaszékhez. Tartalom : Az árvaszéki határozatok végrehajthatósága. Az igazságügyminiszter ur arról értesített, hogy a kir. járásbíróságoknál folyamatban levő örökösödési ügyek gyors befejezését sok esetben az árvaszékek késedelmes eljárása hátráltatja. Ezen késedelmes eljárást egyes árvaszékek azzal indokolják, hogy az 1901 . évi XX. t.-cz. 1—12. §§-ainak végrehajtása tárgyában kiadott 4600/1901. M. E. számú rendelet szerint minden egyes árvaszéki határozat jogerőre emelkedése bevárandó. Az árvaszéki határozatok végrehajthatóságára vonatkozólag általános tájékoztatásul a következőket közlöm a Czimmel : Az 1877: XX. t.-cz. 205. §-a ugy rendelkezett, hogy a ,,községnek a gyámügyekben, valamint az árvaszéknek első fokban hozott érdemleges határozatai az azokban érdekeltek által felebbezhetők. Az ügy felderitésére szolgáló végzések elleni sérelmek csak az érdemleges elintézést magában foglaló határozat elleni felebbezésben hozhatók fel." A 208. §. szerint pedig „a törvényes határidőben benyújtott felebbezés felfüggesztő joghatálylyal bir, a biztositasi intézkedések megtételét azonban nem gátolja.'' Ezzel szemben az 1901 : XX. t.-cz. csak a terminológia tekintetében tartalmaz ujitást. így nevezetesen az érdemleges határozat helyett ,,véghatározat"-ról szól (4. §.). mely csak abban különbözik az érdemleges határozattól, hogy nemcsak az ügy érdemleges eldöntését tartalmazó, hanem az ügydöntés mellőzését kimondó határozatot is jelenti (Utasítások 4. §.) vagyis jelent mindennemű oly határozatot, melylyel az árvaszék az ügyet bármely irányban a maga részéről végleg elintézte. Az 1877 : XX. t.-cz.-ben emiitett „végzés" helyébe a véghatározatot előkészítő (u. n. közbeeső) határozatokat lépteti, mig végzésnek nevezi a hatóságnak érvényesíttessenek, miszerint a telekkönyv biztosítás egészen mellőzhető legyen s különösen hogy a pénzintézetek javára eszközölt telekkönyvi bejegyzésektől járó illetékek azonnal — a magyar földhitelintézetre nézve az 1874-ik évi deczember 24-én 59,443. sz. a. kiadott rendelet értelmében (Pénzügyi Közlöny 41. sz.) egyedül a központi dij- és illetékkiszabási hivatalnál — előírásba vétessék s az intézetek irányában minden késedelem nélkül érvényesíttessék. Oly esetekben, midőn ennek daczára a kincstári követelések biztosításának vagy végrehajtásának szüksége merül fel, a biztosítás vagy végrehajtás a pénzintézetek egyéb ingó vagyonára, vagy a nevükre kebelezett s a kibocsátott záloglevelek biztosításául a törvény értelmében le nem kötött ingatlanokra lesz vezetendő."