Telekkönyv, 1902 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1902 / 3. szám - Ártér - hullámtér

48 a község továbbra is arra van jogosítva, hogy a törlesztési részleteket ós a költségeket a birlalókon közigazgatási végrehajtás ntján behajthassa, esetleg a behajtást birói árverésen való eladás utján szorgalmazza ; arra azonban a község jogot nem nyer, hogy az ingatlanokkal, mint sajátjával rendelkezzék és hogy azokat önkéntes birói árverés utján eladathassa. (Lásd a szegedi kir. Ítélőtáblának 1902. évi január 22-én 6294/1901. p. sz. h.) T. S. urnák. A tlkvi rendt. 51 §-ának utolsó bekezdé-e szerint a birtoklap az abban kijelölt birtokrészletek külső ismertető jeleinek, minőségeinek és előadott térmértékének valóságáért nem kezeskedik. Ugyanez áll a vázrajzra is. Ennélfogva a tlkvi vázrajz alapján birtokba vezetett árverési vevő is kötelezhető arra, hogy a más birtokának kiegészítő részét képező ingatlanra nézve annak tulajdonjogát elismerje ós azt annak birtokába visszabocsássa az-esetben, ha az ellene indított tulajdoni perben ki lett mutatva, hogy a tlkvi vázrajz nem felel meg a bíróilag elárverezett részlet természetbeni fekvésének, hogy jogelőde a vázrajzban kijelölt ingatlant tényleg nem bírta és hogy az árverési vevő erről tudott. (Lásd a kir. Curiának 1896. évi június 11-én 6367/1895. sz. határozatát.) Ezeknélfogva az a körülmény, hogy a tlkvi tulajdonos valamely ingatlanának térfogatát iöbbro vagy kevesebbre igazittatja ki: egymagában véve még nem szolgálhat alapul sem jogszerzésre, sem pedig jogvesztésre. Ha tehát a tlkvi tulajdonos szomszédjának földjéből elszántás által valamely területet jogtalanul elfoglalt: hiába igazittatja ki a tlkvi tulajdonos ingatlanának térfogatát a tényleges állapotnak megfelelően nagyobbra, azért ő az elfoglalt területet még tulajdonul meg nem szerzi, sem a szomszéd a tőle jogtalanul elfoglalt terület tulajdonát el nem veszti, mert az utóbbi az előbbenitöl azt visszakövetelheti. Arra a kérdésre, hogy az ingatlan térfogata vagy téralakja kérvényi uton kiigazitható-e ? Azt válaszoljuk, hogy igen. De erre nem elegendő a községelöljáróságnak egyszerű bizonyítványa, hanem azt hiteles mérnöki (kataszteri mérnöki) felvétellel és bizonyitványnyal, — illetve a kataszteri térkép hiteles kivonatával és a kataszteri birtokivvel kell igazolni. Arra a kérdésre pedig, hogy a szomszédok meghallgatásával avagy anélkül kell-e a kiigazítási kérvényt igazolni ? azt válaszoljuk, hogy a gyakorlat rendszerint a szomszédok meghallgatása nélkül intézi el az ilyen kérvényeket. Ez a gyakorlat azonban nem helyes. A kir. Curia már 1881-ben kimondotta 2153/1881. p. szám alatt kelt határozatában azt, hogy „a térfogatnak vagy téralaknak kiigazítása kérvényi uton az összes tlkvi érdekeltek bele. egyezése nélkül nem eszközölhető." Az ilyen kérvényekre tehát tárgyalást kell kitűzni, arra az összes tlkvi érdekelteket meghallgatás végett megidézni ós a kiigazítást csak az esetben elrendelni, ha az ellen senkinek sincs észrevétele, — máskülönben a kiigazítási kérelmet el kell utasítani. P. V. urnák. Az 1881 : LX. t.-cz. 237. §-a értelmében a zárlatot kérő fél már a külön folyamatu és igy önállóan felszerelendő zárlati kérvényben köteles okiratokkal igazolni a birtokos elleni igényét. A zárlat elrendelésének kérdése tehát egyedül a kérvényhez mellékelt bizonyítékok alapján döntendő el. Ebből kiindulva, a zárlati ügyben a perbeli bizonyítékokra való hivatkozást és igy a keresetet és mellékleteit figyelembe venni nem lehet. (Lásd a szegedi kir. ítélőtáblának 1901. október 2-ikán 5063/p. sz. h.) Folytatása a boríték második oldalán.