Telekkönyv, 1902 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1902 / 2. szám - Bélyeg- és illetékmentesség betétszerkesztéskor és telekkönyvi helyesbitéskor. 2. r.
ítélete tehát, amely szerint a károsult kártérítési igényével a törvény rendes útjára utasíttatott, nem tartozik a tlkvi rendt. 90. § ában említett birói határozatok közé és igy annak alapján a zálog;ogot a kérvénybon előadott összeg erejéig még akkor sem lehetne előjegyezni, ha az említett Ítélet hiteles kiadványban csatoltatott volna is be. (Lásd a szegedi kir. itélőtáblá nak 1901. nov. 19-én 4740. sz. a. n.) Sz. J. urnák. Az 188G : XXIX. t.-cz. 56. |-a szerint mihelyt valamely telekjegyzökönyvre nézve a betétnek szerkesztése megkezdetett: az abban felvett ingatlanokra ós jogokra vonatkozólag a tlkvi hatóság által elrendelt bejegyzések már nem a telekjegyzőkönyv, hanem a betét illető lapján foganatositandók ; továbbá az 19,665/1893.1. M. sz. rendelettel kibocsátott utasítás 142. §-ának 2. pontja szerint a betétek tényleges szerkesztése közben érkezett beadványok mind az illető telekjegyzőkönyvekben, mind a már elkészült betétekben feljegyzendők. Ezekből önként következik, hogy mindazok a beadványok, melyek a betétek tényleges szerkesztése közben érkeznek a tlkvi hatóság iktatóhivatalába, nem többé a telekjegyzökönyv, hanem a már megszerkesztett betét állása szerint intézendők el. (Lásd a szegedi kir. Ítélőtáblának 1902. évi január 14-én 49. sz. a kelt határozatát.) J. F. urnák. Az a tény, hogy a kiküldött bir. végrehajtó a végrehajtató javára a végrehajtási eljárást megkezdette, a végr. törv. 47. §-ának 2. bekezdése értelmében megállapítja ugyan a végrehajtási foglalás teljes joghatályát, a foglalás színhelyén levő és ott összeirt ingóságok tekintetében ; azonban a közpénztárbán elhelyezett és ekként a végrehajtató birtokában nem levő készpénz tekintetében, ennek teljes joghatálya csakis a letiltó rendelvénynek a közpénztárhoz történt érkeztével veszi kezdetét, ami a végr. törv. 83. §-ában nyilt kifejezésre is jut, de következik ez a végr. törv. 47. § ának abból a rendelkezéséből is, hogy a foglalás az összeirt tárgyakra nézve zálogjogot, tehát oly dologi jogot ad, amely ingóságoknál csakis a foglalás színhelyén meglevő tárgyak tekintetében szerezhető s következik továbbá a végr. törv. 83. §-ának abból a rendelkezéséből is, hogy a közpénztár a foglalást tartalmazó letiltó rendelvényeket jegyzékbe veszi s hogy e szerint jár el a közpénztár felettes hatósága. Minthogy pedig mindkét végrehajtató érdekében kibocsátott letiltó rendelvények a közpénztárhoz ugyanegy napon érkeztek: ennélfogva a foglalás tárgyát képezett összeg a végrehajtatok között aránylagosan felosztandó. (Lásd a kir. Curiáuak 1899. február 3. — 7105. sz. h.) W. G. urnák. Az 1881: LX. t.-cz. 133. S-a értelmében, ha a végreha tást szenvedőnek olyan pénzbeli követelése foglaltatott le, melyet közpénztárból vagy letétből vehet fel, a foglalás jogerőre emelkedése után a végrehajtás foganatosítására illetékes hatóság teljesiti a végrehajtató részére 'az utalványozást. Ebből következik, hogy amennyiben ugyanaz a közpénztári, vagy letiltó követelés többek részére van lefoglalva és ebből folyólag kielé'oitési sorrend megállapítása szükséges, ennek megállapítása is a végrehajtás foganatosítására illetékes biróság teendői közé tartozik. (Lásd a kir Curiáuak 1899. szeptember 28. — 5066. sz. h. 8. Gy. urnák. A végrehajtás-korlátozási kereset indithatása a végrehajtásnak tényleges foganatosításától vagy folytatásától a törvény által függővé nem tétetvén, az a végrehajtás elrendelése után érvényesíthető bármikor, ha végrehajtató követelése részben elenyészett. (A m. kir. Curia I G 165/1900. sz. a.) (Folytatása a boríték 2., 3. és 4. oldalán.)