Telekkönyv, 1902 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1902 / 2. szám - Bélyeg- és illetékmentesség betétszerkesztéskor és telekkönyvi helyesbitéskor. 2. r.

30 vonat alapján, az elővásárlási jog pedig ugyanezen törvények, továbbá az 1892. évi 44,987. sz. igazságügyminiszteri rendelet és a jogosultnak a halomását igazoló halotti anyakönyvi kivonat alapján — természetesen az 1886: XXIX. t.-cz. 22. §-ára való hivatkozással törölhető. Kérvénypótló jegyzőkönyveket felvenni ezekre nem czélszerü, mert ha közönséges jegyzőkönyveket vesznek lel róla, azokkal sokkal egyszerűbb és olcsóbb az eljárás, a halotti bizonyítványt elég egy jegyzőkönyvhöz mellékelni, a többiekhoz pedig még egyszerű másolatban sem kell csatolni, •csak hivatkozni kell rá, hogy az eredeti melyik napló számhoz van mellékelve, a törlés a bizottságnak, mondhatni, alig okoz munkaszaporitást, a telekkönyvi hatóság teendőit pedig tetemesen megszaporítaná, anélkül, hogy a munkaszaporitás a legcsekélyebb elönynyel is járna, sőt az is meglehet, hogy a tlkvi előadó a törlés lehetősége tekintetében, — különösen azért, mert a jog megszűntéről nincs olyan alkalma meggyőződést szerezni, mint a bizottságnak — más véleményen volna és félreértések is keletkezhetnének belőle, holott ilyen tárgytalan bejegyzésekkel kár volna a betétek áttekinthetőségét nehezíteni. A mennyiben valamely tulajdonos a törlés tárgyában mindamellett még rábeszélésre sem volna hajlandó a semmi költségbe sem kerülő törlési jegyzőkönyvet aláírni, holott közülök valaki, vagy többen társulva, a halotti bizonyítványt egy példányban már megszerezték, akkor a dézsma kötelezettséget nem a B. lapra, hanem a betétszerkesztési utasítás 122. §-a értelmében a telekkönyvi jószágtest jogi természetének megjelöléséül az A. lapra kell a következő minta szerint bojegyezni: „dézsmaköteles szőlő-, az elővásárlási jogot pedig a B. lapon be kell bekebelezni, pl.: „A sz. cs. és kir. telekkönyvi tanácsnak az 1860. évi 3361. sz. a. kelt végzése alapján az A. -t- 1. sorsz. alatti szőlőre az elővásárlási jog. 1. . . . Ignácz javára bekebeleztetik." Mert a betétek az 188G: XXIX. t.-czikk 51. §-a szerint külön jkönyv nem léte esetében is a helyeseknek talált vagy helyesbített tervek alapján szerkesztendök. Szerkesztői üzenetek. T. S. urnák. A természetes személyiség a születéssel kezdődik. Az emberi lény mig meg nem születik, amig az anya méhében van, nem személy, hanem csak az anya testének része ; fogamzásának perczétől kezdve azonban mindazon jogok fentartatnak a méhmagzat részére, melyek őt akkor meg fogják illetni, ha élve csakugyan megszületik. A méhmagzat tehát nem utóörökös, hanem egyenes és közvetlen örökös, mihelyst megszületik. Ha az anya teherbenléte alatt nyilik meg az örökösödési jog : az a születendő gyermek részére szintén fentartatik és javára is érvényesittethetik azon föltétel alatt, hogy a méhmagzat élve fog megszületni ; mert ha az utóbb halva születik meg: ugy tekintetik, mintha nem is fogantatott volna. Az anyagi jog ezen rendelkezései következtében természetes, hogy az örökösödési öljárás során is kell a méhmagzat érdekeinek kellő megóvásáról gondoskodni. Az 1894. évi XVI. t.-cz. 2. §. 1. pontja szerint hivatalból indítandó meg az örökösödési eljárás akkor is. ha mélauaqzat az örökös, akinek szabályszerű képviseltetéséröl az 1894: XVI. t.-cz. 50. §-ának 2-dik bekezdése szerint a