Telekkönyv, 1902 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1902 / 2. szám - Bélyeg- és illetékmentesség betétszerkesztéskor és telekkönyvi helyesbitéskor. 2. r.

18 Ennek következtében, ha a közbeeső átháramlás bármi okból illetékköteles, akkor a bejelentésben való késedelem esetén az egyszeres illetékkel együtt a felemelt illetéket vagy bírságot is mindig meg kell tőle a közönséges illetékszabályok szerint fizetni, mert a közbeeső átháramlások a birság tekintetében semmi kedvezményben nem részesülnek. Az azonban természetes, hogy az egyszeres illetéktől mentes átháramlások után felemelt illeték vagy birság sohasem jár. még pedig azon általános jogszabálynál fogva, hogy a mellékdolog a fődolog sorában osztozik. Ebben az esetben fődolog az egyszeres illeték, mellékdolog a felemelt illeték vagy birság : az egyszeres illeték elengedése esetében a mellékdolog gyanánt szereplő birság sem követelhető. a) A bírságtól való mentesség esetei. A késedelmes bejelentés miatti felemelt illetéktől vagy birságtól való mentesség szabályai röviden a következőkben foglalhatók össze : a) az egyszeres illetéktől ment, b) az 1900. évi június 19. előtt létrejött utolsó, c) az 1900. évi június 19. előtt létrejött közvetlen átháramlások a felemelt illetéktől vagy birságtól mentesek. Ezek közül a feltételek közül ha akármelyik egymagában fennforog is. megállapítja a felemelt illetéktől vagy birságtól való mentességet. Tehát nem ugy van, mint az egyszeres illetéktől való mentesség szabályainál tapasztaltuk, ahol csak mind a három feltételnek együttes meglétele állapítja,meg a mentességet. Pl.: A hatvani 19. sztjkben Dévényi Ákos nevén álló 28. hrszmu házat a telekkönyvi tulajdonos az 1897. évi szeptember 18-án elajándékozta fiának, Dévényi Istvánnak, a róla szóló fizetési meghagyást az 1901. évi június 19-ig nem kézbesítették, ez az 1900. évi június 18-án eladta a betétszerkesztéskor vagy telekkönyvi helyesbítéskor bejegyzett Fövényi Tamás tényleges birtokosnak, ez esetben mind a két átháramlás mentes a birságtól, még pedig első azért, mert közbeeső és az egyszeres illetéktől is mentes, az utóbbi pedig azért, mert utolsó és az 1900. évi június 19. előtt történt. Másik példa. A sárbogárdi 619- sztjkben Sihogó Pál nevén álló 1254. hrszu szőlőt a telekkönyvi tulajdonos az 1900. évi marczius 1-én eladta a betétszerkesztéskor vagy telekkönyvi helyesbítéskor bejegyzett Eper Antal tényleges birtokosnak. Ez a felemelt illetéktől vagy birságtól mentes, mert közvetlen átháramlás és az 1900. évi június 19. előtt történt. Ha azt a példát veszszük, hogy a turkevei 142. sz. tjkben Hajagos Mátyás nevén álló 55. hrszu házat a telekkönyvi 'tulajdonos az 1897- évi január 2-án elajándékozta fiának, Hajagos Péternek, ez az 1898. évi márczius 15-én cserébe adta Nagy