Telekkönyv, 1902 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1902 / 1. szám - Bélyeg- és illetékmentesség betétszerkesztéskor és telekkönyvi helyesbitéskor. 1. r.

8 az 1900. évi június 19. után történt, tehát e miatt nem lehet illetékmentes, bárha közbeeső jogügylet is. A Kozák Lajos vétele pedig nem lehet illetékmentes már a miatt sem, mert nem közbeeső, hanem utolsó jogügylet, de amiatt sem, mert nem az 1900. évi június 19 előtt jött létre. .Megjegyezzük, hogy azok az átháramlások, amelyek az 1900. évi június 19-én történtek, mar illetékkötelesek, akár közbeesnek, akár utolsó átháramlások legyenek, mert a törvény világosan mondja, hogy azon jogügyletek után nem fizetendő illeték, a melyek a jelen törvény hatályba lépte előtt köttettek s minthogy a törvény az 1900. évi június 19-én lépett hatályba, az ezen a napon történt átháramlások a törvény hatályba léptének napját már nem előzték meg. tehát nem lehetnek illetékmentesek. Az olyan átháramlás, amely közvetlenül a telekkönyvi tulajdonos és a tényleges birtokos között történt, sohasem illetékmentes, akár az 1900. évi június 19. előtt, akár ezen a napon, akár utána jött is létre, mert az első feltétel, hogy közbeeső legyen, hiányzik belőle. Például: A nagyabonyi 354. sz. tjkben Tóth Pál nevén álló 625. hrsz. kenderföldet a tlkvi tulajdonos az 1898. évi október 3-án elajándékozta íiának a betétszerkesztéskor vagy a tlkvi helyesbítéskor bejegyzett Tóth István tényleges birtokosnak. Vagy pl. a túrkevei 52. sz. tjkvben Lantai János nevén álló 908. hrsz. házat a telekkönyvi tulajdonos az 1897- évi szeptember 17-én eladta a betétszerkesztéskor vagy telekkönyvi helyesbítéskor bejegyzett Kányái Márton tényleges birtokosnak. Ezektől mindegyiktől meg kell a szabályszerű illetéket fizetni, mert közvetlen átháramlások. b) Az illetélckötélesség esetei. Ezekből azt a szabályt is levonhatjuk, hogy mely átháramlások azok, amelyek betétszerkesztés vagy telekkönyvi helyesbítés alkalmából is illetékkötelesek maradnak. Illetékköteles : a) a közvetlen átháramlás, b) több átháramlás közül az utolsó, c) az 1900. évi június 19-én vagy utána létrejött átháramlások; cl) az olyan átháramlás, amely után a fizetési meghagyást az 1901. évi június 19-ig kézbesítették. Az illetékmentességnek előbb felsorolt feltételei és az illetékkötelezettségnek most felsorolt feltételei között az a hatalmas különbség van, hogy mig az illetékmentességet csak mind a három feltétel együttvéve alapitja meg, addig az illetékkötelezettséget e négy közül már akármelyik feltétel is egymagában megalapítja. Tehát ha valamely ingatlan a telekkönyvi tulajdonosról közvetlenül a tényleges birtokosra háramlott át, ez, ha az 1900. évi