Telekkönyv, 1902 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1902 / 1. szám - Bélyeg- és illetékmentesség betétszerkesztéskor és telekkönyvi helyesbitéskor. 1. r.

3 foganatosított telekkönyvi átalakításra vonatkozó mindennemű jegyzőkönyv, beadvány és azok mellékletei szintén bélyeg- és illetékmentesek. (Az 1890. évi június 2-án 20.326. szám alatt a volt úrbéresek közös legelő, erdő, nádas illetőségének egyénenkint való felosztásánál és telekkönyvezésénél követendő eljárás tárgyában kelt igazságügyminiszteri rendelet 64- § a. Az 1869. évi április 8-án 2579. szám alatt kelt telekkönyv-átalakítási igazságügyminiszteri rendelet 28. §-a, a volt pénzügyi közigazgatási bíróság 1884. évi 3447. számú Ítélete.) Ezek a bélyeg- és illetékmentességek, mondhatni, teljesek. Éppen olyan közérdekű munkálat a telekkönyvi betétszerkesztés és a telekkönyvi helyesbítés is. Ennélfogva a telekkönyvi betétszerkesztésnél és a telekkönyvi helyesbítésnél is érvényesül a bélyeg- és illetékmentesség. Azonban mig a fent elősorolt intézményeknél a bélyeg- és illetékmentességet általánosnak lehet mondani, addig a telekkönyvi betétszerkesztésnél és a telekkönyvi helyesbítésnél élvezhető bélyeg- és illetékmentességnek számos kivétele van. se. A bélyeg- és illetékmentesség rövid története. Tudjuk, hogy a telekkönyvi betétszerkesztés és a telekkönyvi helyesbítés rokontermészetű intézmény. Törvényhozásunk előbb a betétszerkesztést állapította meg, még pedig az 1886. évi XXIX. törvényczikkben. Hogy a betétszerkesztés alkalmából a közönség a telekkönyvi bejegyzések és a tényleges állapot közötti összhang létrehozásától, különösen, hogy a megkötött, de illetékszabás végett be nem jelentett ügyleteknek a betétekbe való bejegyzésétől és így a hatóságoknak tudomására való hozatalától az illetékek és az ügyletek késedelmes bejelentésének nyomában járó bírságok miatt ne idegenkedjék; hogy még a látszata is kerülve legyen annak, mintha a kir. kincstár ebből a nemzetgazdasági érdekből a telekkönyvi intézmény és ezzel a vagyonbiztonság és a hitelképesség megszilárdítása czéljából alkotott intézményből külön jövedelmi forrást akarna teremteni, sőt ellenkezőleg, hogy a telekkönyvi intézményt még áldozatok árán is czéljának megfelelő magas színvonalra lehessen emelni: a telekkönyvi betétszerkesztésről alkotott 1886. évi XXIX. törvényczikk 70. és 71. §-aiban egyúttal a telekkönyvi betétszerkesztés alkalmából élvezhető bétyeg- és illetékmentességet is megállapították. Az 1886. évi XXIX. törvényczikk módosítása és pótlása tárgyában hozott 1889. évi XXXV1IL törvényczikk 29. §-ával ezt a bélyeg- és illetékmentességet kiterjesztették. Mikor a tapasztalat azt mutatta, hogy a telekkönyvi betétszerkesztés kedvezményében hazánk némely vidéke csak hosszas évtizedek múlva részesülhet, a tényleges birtokos tulajdonjogának a telekjegyzőkönyvbe bejegyzéséről és a telekjegyzőkönyvi bejegyezések helyesbítéséről szóló 1892. évi XXIX. törvényczikkben a