Telekkönyv, 1902 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1902 / Tartalommutató
228 ama legfőbb érdekébe, mely szerint annak nem csupán jónak és alaposnak, hanem gyorsnak is kell lennie. Nincs tehát más hátra, mint változtatni a rendszeren. A mostani rendszer mellett hiteltelekkönyvi állapotainkon gyökeresen nem segithet még a birák kellő mérvben való szaporitása sem, ha azok hullámzását meg nem szüntetjük, mert a biráknak áthelyezése vagy gyakori változtatása a harmadik elemi csapás a hitel telekkönyvekre nézve. Ezen ismét csak gyökeres rendszerváltoztatás segithet. T. T. urnák. Ha a telekjegyzökönyvben (117—118) hrsz. alatt van felvéve a 194. ö. i. sz. ház udvar és kert, (6671—6673) hrsz. alatt a kaszáló az ilyen zárójelbe foglalt több helyrajzi szám együttvéve csak egy helyrajzi számnak tekintendő, bár ha az átvallási könyvben külön-külön 117., 118., 6671., 6672., 6673. helyrajzi szám alatt vannak felvéve, mert a helyrajzi szám vagy birtokrészlet egysége attól függ, hogy belőle bizonyos részt vázrajz nélkül át lehet-e másik telekkönyvbe jegyezni vagy sem. A (117—118.) hrszmu ház udvar ós kertből 117 vagy 118 hrsz. alatt, a (6671—6673) hrszámu kaszálóból 6671., 6672. vagy 6673. hrsz. alatt vázrajz nélkül semmit sem lehet sem más tkjegyzökönyvbe önálló jószágtestként átjegyezni, vagy más jószágtesthez hozzájegyezni, sem ugyanabban a telekjegyzökönyben önálló jószágtestet alakítani belőle, vagy más telekkönyvi jószágtesthez hozzájegyezni s ezen egységes volta miatt a (117—118.) hrsz. után is csak egy, a (6671—6673.) hrszám után is csak egy kiigazítási dijat lehet igényelni, amennyiben a kiigazítási díj helyrajzi számonkint van megállapítva és amennyiben ily kiigazítási dij megállapításának és szedésének helye lehet. T. L. urnák. Az 1888. évi október 15-én 3834 sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet azokat a vázrajzokat, amelyeket betótszerkesztés után a telekkönyvi betétekbe felvett ingatlanok megosztásáról készítenek, két csoportba osztja, u. m.: a) közönséges megosztásokról; b) kisajátítási megosztásokról készített vázrajzok. Az a szabály, hogy a vázrajzot a kataszteri térkép léptéke alapján kell kiállítani, mind a két csoportba tartozókra érvényes, tehát a telekkönyvi betétbo foglalt ingatlan megosztásáról szóló vázrajznak minden esetre léptékszerünek kell lenni. Ha a részletek oly kicsinyek, hogy a kafaszteri térkép léptékének alkalmazása mellett a vázrajzon éppen nem, vagy csak nehezen tüntethetők ki, akkor a vázrajz a kataszteri térkép léptékének többszöröse (kétszerese, báromszorosa stb.) szerint készítendő és az alkalmazott lépték a, vázrajzon megjegyzendő. A kataszteri térkép léptéke 1:40, kétszerese 1:20, négyszerese 1:10. Ez azt jelenti, hogy ami a vázrajzon 1 hüvely hosszú vagy széles, annak a természetben a kataszteri térkép léptékének alkalmazása esetén 40 öl, a lépték kétszeresének alkalmazása esetén 20 öl, a lépték négyszeresének alkalmazása esetén* 10 öl felel meg. A léptéket a vázrajzra felrajzolni soha sem kell, csak a mérték nagyságát kell a mértéknek megfelelő számnak a vázrajzra való feljegyzésével feltüntetni. A kiállítás helye éve, hónapja, napja (a kelte) minden vázrajzra ráírandó. Van még több közös szabályuk is, de mi most azt akarjuk tudni, hogy melyiket ki állítja ki és ki irja alá?
