Telekkönyv, 1900 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1900 / 1. szám - A telekkönyvi ügyvitel ellenőrzéséről

1. tlkvi rdtrs. 159. ós 168. §. rendelkezéséhez képest „a telekkönyvi ügyek azon sorrendben, amint érkeztek intéztessenek el és jegyeztessenek he" s a teljesített bejegyzések szigorú pontossággal egyeztessenek össze, hogy ennek pontos gyakorlása által megakadályoztassék a még mindig jelentkező szabálytalan vagy téves bejegyzés. 2. Soronkivül való elintézés vagy bejegyzés csak a végrehajtási ügyekben és a törlesztéses kölcsönüggekre nézve engedtessék meg; hogy a beérkezési sorrendben elintézett ügyek ellátásával a bejegyzés is megfelelő sorrendben legyen teljesithető. 3. Telekkönyvi szemle csak az egyszerű folyóügyek beadványaira készittessék. Fontosabb jogügyletek beadványait a telekkönyvvezető a 161. § értelmében a megfelelő telekkönyv betétlap szélén csak egyszerűen széljegyezze. Ez által nem csak sok időt megtakarít a telekkönyvvezető, hanem az ilyen beadványok elintézése a telekkönyvek közvetlen betekintésével alaposabb ellátásban részesülnek. 4. A telekkönyvvézetöket és segédvezetöket beadványok elintézésével mindaddig nem kell foglalkoztatni, mig a bejegyzésre váró ügy darabok fel nem dolgoztattak; mert a bejegyzésekre mindig több munkaerő kivántatik, mint az elintézésre, azért a telekkönyvvezetőktől szigorúan meg kell követelni a szabályszerű bejegyzések foganatosítását és a 168. §-ban előirt bejegyzések összeegyeztetését. 5. Az irodavezetéssel megbízott telekkönyvvezetö egyéb teendői mellett köteleztessék arra is, hogy olyan jegyzéket vezessen, mely által mindig iktatószámok szerint kitudja mutatni, hogy a bejegyzést igénylő ügydarabok a saját személye és a bejegyzők között a beérkezési sorrendben és aránylagosan lettek kiosztva és ugy a maga, mint a többi bejegyzők által vezessen és vezettesen olyan működési jegyzéket, melyekből — minden időben — a munka eredményéről pontos és a tényleges állapotnak hiven megfelelő kimutatást lehessen készíteni. Amennyiben a telekkönyvi ügyvitel alapfeltétele a pontos nyilvántartás és ellenőrzés, óhajtandó volna a most emiitett „működési jegyzékéket1' beállítani, melyek által nemcsak az egyesek működését, munkaképességét és arravalőságát lehetne igazságosan elbírálni, hanem minden időben az ügyforgalom növekedését vagy apadását is meglehetne ítélni; mert különösen a telekkönyvi hatóságoknál nem az iktató számok után, hanem a folyóügyek menynyisége után lehet megítélni érdemleges forgalmát. Ha a munka aránylagos megosztással rendszeresen gyakoroltatik, elkerülhetők a gyakori tévedések ésr nem kell időt vesztegetni elintézetlen darabok keresésével. És ha az elintézéssel lépést haladhat a bejegyzési munkálat, a személyzet nyugodtan és öntudatosan dolgozhatik, munkakedve még fokozható, mert nem fél a hivatalos órák felemelésíniek borzalmától. S így bizonnyal jó munkát is végezhet.