Telekkönyv, 1900 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1900 / 7-8. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. 27. r.

166 a jogerejüleg megszűnt tételeié az uj telekjegyzőkönyvbe, illetve betétbe többé át ne vezettessenek, és hogy ez eljárásnál bekövetkezhető hibák, tévedések és elnézések ellenében biztosítékok legyenek. Ezt a czélt pedig el lehet érni, ha törvényes felhatalmazásalapján kiadott igazságügyminiszteri rendelet fogja szabályozni a változatlan tlkvi állással való átvitelt, amelyben a többi közt az is elrendelve legyen, hogy az anyatelekjegyzőkönyvből, illetve anyabetétből csak a jogerejüleg meg nem szűnt tételek vitessenek át az uj telekjegyzőkönyvbe, illetve uj betétbe, — továbbá, hogy a tlkvi hatóság az átvitelt elrendelő végzést valamennyi nyilvánköngvi érdekeltnek szabályszerűen kézbesittesse, a foganatosítás helyességéről pedig hivatalból győződjék meg s a netalán becsúszott hibák, tévedések vagy elnézések kiigazítása iránt, ha azokat észreveszi, be nem várva az értesített nyilvánkönyvi érdekeltnek a tlkvi rendt. 168. §-án alapuló kiigazítási kérelmét, hivatalból is azonnal intézkedjék. A jogászvilág és a telekkönyvvezetői kar évek, nem. évtizedei:: óta sürgeti a már rég elavult két tlkvi rendtartás helyett egy újnak alkotását. De mind hiába ! Azt mondják, hogy mindaddig nem lehet uj tlkvi rendtartást alkotni, amig a polgári törvénykönyv el nem készül és életbe nem lép. Meghajlok ez érv előtt és elismerem, hogy mindaddig csakugyan nem lehet egy az egész hazára kiterjedő egységes uj tlkvi rendtartást alkotni. De azt nem látom át, hogy miért ne lehetne a létező két tlkvi rendtartást ideiglenesen a törvényhozás további intézkedéséig rendeleti utón még tovább is módosítani, pótolni és kiegészíteni, mint ahogy ez az 1886. évi XXIX. t.-cz. 76. §-a, az 1889. évi XXXVIIL t.-cz. 35. §-a és az 1891. évi XVI. t.-cz. 23. §-a alapján már eddig is megtörtént. Az a körülmény, hogy a polgári törvénykönyv még nem kész, nem lehet ok arra, hogy a törvényhozás ne adjon az igazságügyminiszternek általános fölhatalmazást arra, hogy a létező két tlkvi rendtartásnak valóban égető hiányait rendeleti uton sürgősen orvosolja és ez által elejét vegye a bajok továbbterjedésének és e telekkönyvek még nagyobb mérvű megrontásának. De még ez az annyira óhajtott orvoslás be nem következik, a változatlan telekkönyvi állással való átvitelnél sem járhatunk el másképen, mint ahogyan fennebb kifejtettem, mert aki mégis másképen cselekszik, a felelősség egész súlyát válláira veszi. Az a kérdés már most, hogy mi módon foganatosittassék a változatlan tlkvi állással való átvitel az anya-, és mi módon az uj telekjegyzőkönyvben, illetve betétben? Erre nézve sincs egyöntetűség. Lássuk előbb az anyatelekjegyzőkönyvet, illetve anyabetétet.