Telekkönyv, 1900 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1900 / 7-8. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. 27. r.

160 Előadásomban kitérek e folyóirat hasábjain kifejtett vitákra is. Sőt minjárt azon is kezdem. Már a czimezés nem egyöntetű. Kritsa Izidor, Stegmüller János, Vajda Adolf és Mórocza Árpád ..változatlan telekkönyvi állással való átjegyzésröl", Harmath Domokos, Liszkievits Gusztáv, Dittrieh József és Travnik Pál pedig ..változatlan telekkönyvi állással való átvitelről" czikkeznek. Melyik a helyes? Átjegyzés avagy átvitel? A jogtudomány és a birói gyakorlat —- legalább én azt tartom — már megállapodott abban, hogy az a művelet, amikor valamely telekjegyzőkönyvből vagy tlkvi betétből egy tlkvi jószágtestnek egy része, például az A. I. 1—4. sorsz. alatt foglalt birtokrészletek közül, amelyek csak együttvéve képeznek egy tlkvi jószágtestet, az A. I. 2. sorsz. alatti birtokrészlet egészben, avagy ennek térfogat szerint meghatározott szétdarabolt részlete, vagy pedig az A. + 1. sorsz. alatti birtokrészletnek, amely mar magában véve önálló tlkvi jószágtest, térfogat szerint meghatározott szétdarabolt része vitetik át újonnan nyitott, avagy máilétező más telekjegyzőkönyvbe vagy tlkvi betétbe : lejegyzés; az a müvelet pedig, amikor az egész telekkönyvi jószágtest. tehát az A. I. 1—4. sorsz. alatti birtokrészlet vétetik át újonnan nyitott avagy már létező más telekjegyzőkönyvbe vagy tlkvi betétbe : átjegyzés. Minthogy pedig ugy az előbbi, mint az utóbbi esetben az átvitel szó (mint általános és igy mind a két műveletre egyaránt alkalmas) fejezi ki a véghez vitt müveletet: azt tartom, hogy ez utóbbi a helyes megjelölés. A birtokrészleteknek az egyik község telekkönyvéből más község telekkönyvébe való átvitelnél követendő eljárás szabályozása tárgyában L892. évi márcz. 27-én 8688. sz. a. kelt igm. rendelet is mindenütt ^változatlan tlkvi állással való átvitelről, nem pedig átjegyzésröl szól. Kritsa Izidor a lejegyzésnek sajátságos, eddig soha senkitől sem hallott elméletét állítja fel. Szerinte a lejegyzés kétféle: a telekjegyzökönyvből és a jószágtestből való. „A lejegyzés jele — igy szól e folyóirat II. évf. 6. sz. 142. oldalán - az aláhúzás ; valahányszor tehát az ingatlant az A. lapon vonallal aláhúztuk : azt a fekvőt az anyatelekjegyzőkönyvből az aláhúzás ténye által egyszersmind le is jegyeztük. Az aláhúzás tehát a telekjegyzöMnyvből mindig, a jószágtestböl azonban csak annyiban jelent lejegyziést, amennyiben az aláhúzás a jószágtestnek csak részére terjed ki.'" Ezt az egészen uj elméletet én sehogysem tudom megérteni. Én csak egyféle lejegyzést ismerek: a jószágtestből valót. A telekjegyzőkönyvből nem lejegyezzük, hanem onnan más telekjegyzőkönyvbe vagy más betétbe átvisszük az ingatlant akkor is, ha azt a tlkvi jószágtestből (annak valamely egész birtokrészletét vagy ennek térfogat szerint meghatározott szétdarabolt részét) lejegyezni és akkor is, ha magát az egész (I. vagy + alatt felvett) tlkvi jószágtestet átjegyezni kell. Az aláhúzás pedig nem csupán a lejegyzés jele; mert az átjegyzett