Telekkönyv, 1900 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1900 / 6. szám - A jelzálogos követelés beváltásáról. 3. r.

142 rendelet 74. §. szerinti foganatosítást határozza meg. Minthogy pedig a már idézett törvényczikk 6. §. 4-ik, ós 1ÍÍ6. %. 1-sö bekezdéséhen foglalt rendelkezés szerint a végrehajtást elrendelő bíróság a megkeresett telekkönyvi hatósághoz foganatosítás végett a végrehajtási kérvénynek a végrehajtást elrendelő végzéssel ellátott példányát mellékletek nélkül teszi át, kétségtelen az, hogy a telekkönyvi hatóságnak a foganatosítás alapjául csak a végrehajtást elrendelő végzés szolgál, illetve ennek a tartalma az irányadó. Következéskép a foganatosításra vonatkozó ezen rendelkezésekre való tekintettel abban az esetben, ha a végrehajtás az elmarasztalt félre örökség vagy hagyomány utján szállott, de még az ő tulajdonául be nem kebelezett és nem is előjegyzett ingatlanra vezettetik, a foganatosítás végett megkeresett telekkönyvi hatóság az elrendelő végzés alapján tartozik eljárni ós telekkönyvi akadály szempontjából csak azt vizsgálhatja, hogy a megkereső végzésben örökhagyóként megnevezett egyén a megjelölt ingatlannak telekkönyvi tulajdonosa-e ? E szerint, ha a megkereső bíróság a végrehajtást az örökhagyóként megnevezett egyén nevén álló és örökség vagy hagyomány utján a marasztalt félre szállott ingatlanra rendelte el, a foganatosításnál telekkönyvi akadályról szó nem lehet és a bejegyzés a 138. §. értelmében foganatosítandó. Különben, hogy a végrehejtást elrendelő bíróság bírói hatáskörrel bír arra nézve, hogy a végrehajtás elrendelése vagy folytatása szempontjából előtte az örökösi vagy hagyományosi minőség kimutattassék és azt kimutatottnak elfogadja, az kétségtelenül kitűnik az 1881: LX. t.-cz. 14., 15. és 16. §-ainak rendelkezéseiből, melyek szerint az ott részletezett esetekben ugy a végrehajtót, mint a végrehajtást szenvedőt illetőleg, az örökösöknek ily minősége a végrehatási elrendelő biróság előtt tanúsítandó s a végrehajtást elrendelő biróság ehhez képest jár el a végrehajtás elrendelése vagy folytatása tekintetében, amiből önként következik, hogy a jogutódlás kérdése a végrehajtást elrendelő biróság által a végrehajtás elrendelésénél vizsgálandó. A végrehajtás elrendelése tehát a feriforgó vitás esetben már maga azt tanúsítja, hogy a marasztalt félnek az örökség vagy hagyomány iránti joga a végrehajtást elrendelő biróság előtt kellően ki lett mutatva, mert a biróság a végrehajtást a nélkül el sem rendelhetné. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak l'JUU. évi febc ruár hó 23-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi április hó 6-án tartott teljes ülésbon. A kir. Curia 68. számú polgári döntvéuye Olyan esetben, midőn valamely terüld a közigazgatási hatóságnak <t: 1884 XIV. t.-cz. 13. és 17. vagy az 1885: XXIII. t.-cz. [<>•'>.. W6. és 108. §-aá alapján hozott határozatával a: ártérből kivétetett, a: igi/ kivett terület után megfizetett vízszabályozási dijaknak visszatérítése iránt indított keresetek a polgári bíróságok hatáskörébe tartoznak-e? (A ríii: számhoz> Határozat. Oly esetben, midőn valamely terület a közigazgatási hatóságnak az 1884: XIV. t.-cz. 13. és 17. vagy az 1885 : XXIII. t.-cz. 105., 106. és 108. §-ai