Telekkönyv, 1900 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1900 / 6. szám - A jelzálogos követelés beváltásáról. 3. r.

jogát gyakorolni nem lehet, továbbá, hogy a bíró a beváltás tárgyában csak a sorrendi végzésben intézkedhetik. A beváltás az adós helyett való fizetés, a kellő szolgáltatást pedig a hitelező nemcsak az adóstól, hanem harmadik személytől is köteles elfogadni, s visszautasítani csak akkor jogosult, ha az adós az elfogadás ellen tiltakozik. Az osztr. polg. tvkv. 1422. §-a szerint, ha a harmadik személy az adós beleegyezésével fizet, a hitelező jogát a fizetőnek átengedni köteles (tkvi rendtartás 91. §. b.) A hitelezőnek, ha a kellő szolgáltatást megkapja, semmi érdeke benne, magától az adóstól vagy a harmadiktól kapja-e ? Az osztr. polg. tvkv. 462. §-a szerint az ingatlan árverése előtt minden azon ingatlanon bejegyzett záloghitelezőnek meg kell engedni azon követelés beváltását, amely miatt az árverést kérték. A német polg. tvkv. 1150. §-a értelmében a beváltás joga gyakorolható, mihelyt a záloghitelező az ingatlanból kielégítést követel, tehát pl. követelését felmondja, perléssel fenyeget. Nincsen arra elfogadható ok, miért kelljen a fizetni akaró hitelezőnek megkötött kézzel a sorrendi tárgyalásig várnia, ameddig a kamattal és költséggel a beváltani kívánt követelés meggyarapszik. Az 1881. évi 60. t.-cz. 190. §-a szerint a hitelező az árfelosztásig, tehát a sorrendi tárgyalás berekesztéséig gyakorolhatja a beváltás jogát. Hogy azonban ez a jog mikortól kezdve illeti, erről sehol intézkedés nincsen. Hogy a törvény a beváltás jogát ugy adta a későbbi jelzálogos hitelezőnek, hogy ez azzal csupán az előző egyetemleges jelzálogu hitelezőnek a sorrendi felszámítással okozott károsítása ellen élhessen, sem a törvény helyes értelmezése, sem a törvény előmunkálatai nem igazolják. A törvényjavaslat is csupán általánosságban említi a károsodás ellen való megóvást. Nem kell, hogy az egyetemleges jelzálogu hitelező a felosztandó vételárból egész követelésének kielégítését csakugyan követelje, elég hogy majd követelheti, ha ugy akarja, A beváltás jogát a fizetni akaró ennélfogva az ingatlan árverése előtt, azonban a végrehajtás kérése után bármikor gyakorolhatja s a bíró a végrehajtás során bármikor (nemcsak a sorrendi végzésben) intézkedhetik a beváltás felől. Az, hogy e joggal több jelzálogos hitelező élhet, s hogy ebben az esetben a telekkönyvi bejegyzés sorrendé szerint illeti a hitelezőket az elsőség, ennek nem akadálya ; minden beváltás önállóan bírálandó el. A sorrendi tárgyaláson a követelést a hitelező számítja fel, beváltás után tehát a beváltó. A bíró a letett összeget sorrendi végzésen kívül és a sorrendi végzés jogerőre emelkedése előtt nyugodtan utalványozhatja, de a fizetést jogerőhöz kell kötnie.