Telekkönyv, 1900 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1900 / 6. szám - A jelzálogos követelés beváltásáról. 3. r.

L32 megfordítva, a birtok évek óta zár alatt van és noha B. követelése erejéig az ingatlan állagára is be van kebelezve a zálogjog, ebből nem, de a birtok haszonélvezetéből, mely javára 2—3 év óta zár alá van véve, követelése kielégítést nyer, ha a termés beszedése után és nem előtte árvereztetik el a birtok. Mindkét esetben ugy segíthet magán a későbbi jelzálogos hitelező, ha azon előző jelzálogos hitelező követelését, ki szorgalmazza az árverést, magához váltja. Más eset: Egy értékes ház elárvereztetése akkor szorgalmaztatik, mikor a helyi viszonyokhoz képest előre látható, hogy megfelelő vevő akadni nem fog, mig biztosan tudható, hogy egy rövid időn belől, talán egy-két hó múlva beálló esemény, pl.. kisajátítás, az illető városban nagyobb hivatal vagy gyár létesítése stb. következtében jóval magasabb árban lenne eladható. Még más: A jelzálogul szolgáló ingatlanok osztatlan tulajdonai végrehajtást szenvedőnek és X-nek. A vagyonközösség megszüntetése iránti per folyamatban van, ha ennek lefolytatása után adatnék el az ingatlan : jóval magasabb árak érhetők el az árverésen. Avagy : A. ellen ingatlan árverés szorgalmaztatik, mint készfizető kezes ellen; de az egyenes adósnál, mondjuk egy nagy, később lejáró követelés lefoglalása által, ugyanazon hitelezőnek ugyanazon követelése teljesen fedezve van. Ha az ingatlan árverést egy későbbi jelzálogos hitelező megtudja akadályozni, mondjuk egy fél évre, akkor saját követelése is kielégítést talál, de ha előbb árvereztetik el az ingatlan és az előző hitelezőkövetelését ebből kéri kielégíteni, akkor a későbbi jelzálogos hitelező nem nyer a kezes ingatlanából fedezetet. De nem nyerhet fedezetet a kezesnek az egyenes adós elleni visszkövetelése esetleges lefoglalása által sem, mert azt behajtani nem lelu't : minthogy ennek minden vagyonát végrehajtás alá vettek mái egyéb hitelezői. Lássunk még egy példát: A-nak egyetemiéül zálogjoga van -B-nek több telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanára, de A. követelése bármelyik ingatlan elárverezéséből befolyó vételárból is kitelik, ő tehát csak egy ingatlanra tartatja meg az árverést s épen ez ama ingatlan, mely ha idegen tulajdonos kezébe jut; a többi ingatlan értékét erősen csökkenti, miáltal (7. hitelező nem nyer kielégítést. (Az adós pedig nem törődik véle és nem kéri a többi ingatlanainak amazzal való együttes elárverezését). íme a gyakorlatból vett néhány példából is, melyekhez hasonlót számtalant tudnék felhozni, kézenfekvő dolog, hogy azelőző jelzálogos hitelező nem csupán sorrendi felszámításai által, de árverés előtt is megkárosíthatja a későbbi jelzálogos hitelezőt. Altalános jogi szempontból sem lehet szólni az ellen, hogy a beváltási jog miért ne illesse az ingatlan elárverezése előtt is meg az illető jogosított hitelezőt, mert hiszen a beváltással jogsérelem nem okoztatik senkinek. Az előző hitelező a beváltótól megkapja követelését minden járulékaival és esetleges kikötött