Telekkönyv, 1900 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1900 / 5. szám - A tényleges birtokos tulajdonjogának a bejegyzéséről és a telekjegyzőkönyvi bejegyzések helyesbitéséről. 28. r.
123 ügylet létrejöttét is a bíróság előtt bevallhatják, jegyzőkönyvbe mondhatják s ezzel az írásbeli szerződés alakszerű kiállítását mellőzhetik. A reform azonban abban az alakjában, amint megvalósítva van, teljesnek csak a telekkönyvi betétszerkesztés és a 1892. évi XXIX. t.-czikk 2. §-ának 1. a) és b) pontjának megfelelő eljárások esetén mondható, ellenben a tényleges birtokos tulajdonjogának egyes telekkönyvi ingatlanokra eszközlendő bejegyzésénél : vagyis az 1892. évi XXIX. t.-czikk 2. §-ának 2. a) és b) pontjának megfelelő eljárás esetén csak részleges, amennyiben ennél az eljárásnál a bevallás nem minden esetben, hanem csakis akkor foghat helyet, ha a tényleges birtokos már legalább két év óta van az ingatlannak tényleges birtokában, vagy ami ezzel egyértelmű, ha a jogügylet már legalább is két év előtt jött létre. Eme korlátozó intézkedés következtében, amelyet czélszerüségi szempontok kellőképen indokolnak, ki vannak zárva a bevallási eljárásból itt mindazok az esetek, amelyekben a jogügylet létrejöttétől, illetve a tényleges birtoklás megkezdésének időpontjától kezdve két óv még el nem telt, amely intézkedéssel természetesen az eljárás a legtöbb esetben ki van zárva. De ezenkívül az eljárás szerfelett nehézkes és ami ennél még sokkal rosszabb : aránytalanul költséges is ; ugyanis : mindenekelőtt bizonyítványt kell szerezni a község elöljáróságától, amelynek kiállításánál nemcsak magát a jogügylet tárgyát képező ingatlant és annak tkvi tulajdonosát, de egyszersmind meg kell határozni a szomszédos ingatlanokat, azok telekkönyvi tulajdonosait, de sőt tényleges birtokosait is, valamint eme két utóbbi adat közötti megegyezést vagy eltérést; be kell venni a bizonyítványba a szomszédos birtokosoknak a tényleges birtoklást igazoló nyilatkozatát ós a bizonyítványt velük is alá kell Íratni. Hát én azt hiszem, nem tévedek, ha azt állítom, hogy egy ily tartalmú bizonyítványhoz szükséges adatoknak a beszerzése és annak kiállítása, több időt ós fáradságot vesz igénybe, mint a tkvi rendtartás által megkívánt írásbeli szerződésnek a kiállítása. Pedig a bizonyítvány kiállítása még csak a kezdet kezdete, amely csak arra való, hogy annak alapján a tényleges birtokos kérvényt Írhasson vagy irathasson a tkvi hatósághoz az eljárás megindításának elrendelése iránt. Ha a bíróság az eljárás megindítását elrendeli, be kell mennie a tényleges birtokosnak a bíróság székhelyére, magával kell vinnie oda a telekkönnyvi tulajdonost, sőt abban az esetben, ha a bíróság kérelmezőt és a tkvi tulajdonost személyesen nem ismeri, magával kell vinnie még két személyazonossági tanút is. Ha pedig a tkvi tulajdonosok többen, például 8—10-en vannak, be kell mennie valamennyi tkvi tulajdonosnak, hacsak egyik-másik közjegyzőileg vagy bíróilag hitelesített különös meghatalmazással tulajdonostársát vagy más valakit meg nem hatalmazza arra, hogy a bíróság előtt a szükséges bevallást nevében megtegye. (II. Ut. 36. §. első bekezdés).