Telekkönyv, 1899 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1899 / 3. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. [21. r.]

73 és 3 évi kamatai a telekkönyvi állapot szerint már törölve lévén, a végrehajtási zálogjog a magyar földhitelintézet javára be nem kebelezhető, különösen a fenti már törölt zálogjogból kifolyólag be nem kebelezhető, illetve a megkeresésnek hely nem adható.'1 A másodbiróság 1906/1896. p. sz. a. ekként határozott : A kir. Ítélőtábla • Az első bíróság végzése megváltoztatik és a megkeresés foganatosítása megtagadtatik; mert a k-ai 997. sz. tjkvben A. I. 1—3. sorsz alatt foglalt tlkvi jőszágtestre C. 12. sorsz. alatt a 12,513/1883. tlkv. sz. végzés folytán a zálogjog 500 frt tőke és 8°/0 kamata erejéig Zsupánszky Pál javára van kekebelezve. — az a körülmény pedig, hogy ez a követelés végrehajtató magyar földhitelintézetre átruháztatott volna, sem a telekkönyvből, sem pedig a perbíróság megkereső végzéséből ki nem tűnik; mert az a körülmény, hogy az emiitett tjkvben C. 14. sorsz. alatt a C, 12. alatti követelésre nézve a bűnügyi zárlat a magyar földhitelintézet javára 93,000 frt kárösszeg és 2000 frt eljárási költség erejéig feljegyeztetett, nem menti fel végrehajtató magyar földhitelintézetet attól, hogy aszóban levő követelésnek az 1881 : LX, t.-cz 123. §-a értelmében rá történt átruházását, illetőleg azt, hogy eme követelésnek saját felperessége alatt való behajtatására az 1881 : LX. t.-cz. 124. §-a értelmében feljogosittatott, igazolja ; a perbíróságnak megkereső végzéséből azonban ezek egyike sem tűnik ki. (1690. május 16. -- 1906. p. sz.) Telekkönyvi iskola 0 .A. kér-vénsriől. 8.*) A le- vagy hozzájegyzési kérvények körüli eljárás. Sokáig azt tartották, hogy a lejegyzés a felhozott esetben, vagyis akkor, midőn nem valamennyi tulajdonostárs, hanem közülök csak egy vagy több ruházza át saját, az egészhez viszonyított eszményi jutalékát, csak akkor teljesíthető, ha valamennyi tlkvi tulajdonostársnak a lejegyzéshez való beleegyezése előzetesen igazoltatott, mert a tlkvi jószágtest megbontásáról lévén szó, az átruházón kivül a többi tulajdonostársaknak hozzájárulása nélkül — akikre nézve ez a változás nem lehet közömbös — ama tlkvi jószágtest egyes részeinek szétválasztását megengedni nem lehet. Nincs azonban semmi értelme annak, hogy akkor, midőn valamelyik tulajdonostárs az A. I. alatt felvett telekkönyvi jószágtest valamelyik birtokrészletéből az ő jutalékát osztatlanul, vagyis a természetben ki nem jelölve, térfogat szerint meg nem határozva ruházza át másra : a tulajdonjognak bekebelezése megtagadtassék csupán azért, mert a többi tulajdonostársak a lejegyzéshez hozzá nem járultak. Az ily lejegyzés és változatlan telekkönyvi állással újonnan nyitandó telekjegyzőkönyvbe való átvitel a többi tulajdonosra nem lehet sérelmes. Talán azt lehetne ellene mondani, hogy nem közömbös a többi telekkönyvi tulajdonostársra nézve az, hogy az ő I. jegyi) Az előző közleményeket lásd az I. évf. G—11., a II. évi. 1—7., a III. évf. 1—5., 7 —11. és a IV. évf. 1—2. számaiban. *) Az előző számban sajtóhibából került 8-as helyeit g) betű.