Telekkönyv, 1899 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1899 / 2. szám - Dologi jog érvényesítését czélozza-e az 1881. évi LX. t-cz 197. §-a második bekezdésének első pontjában meghatározott kereset?
40 Dologi jog érvényesítését czélozza-e az 1881. évi LX. t-cz, 197, g-a második bekezdésének első pontjában meghatározott kereset? Irta: Dr. Kemény Andor, kir. törvszéki biró. Ha az elárverezett ingatlanra a zálogjog valakinek javára a tkvi rendtartás 65. §-a értelmében, összeg szerint meg nem határozott követelés fedezetéül, egy bizonyos legmagasabb összeg erejéig van bekebelezve, az 1881. évi LX. t.-cz. 197. §-a értelmében ugy az adós, mint a jelzálogos hitelezők jogositvák az ilynemű zálogjoggal biró hitelezőnek a sorrendi tárgyaláskor felszámított követelését kifogásokkal megtámadni s kifogásolás esetén a félszámitást eszközlő hitelező utasitandó perre. Az 1893. évi XVIII. t.-cz. 1. §-ának 1. pontja szerint sommás eljárás alá és a kir. járásbíróságok hatásköréhez tartoznak a személyes (kötelemjogi) keresetek, ha a kereset tárgya járulékok nélkül 500 frt értéket,— ellenben annak 2-ik pontja szerint az 1881. évi LIX. t.-cz. 6. §-ában a birtokbiróságok hatásköréhez utasitott perek csak abban az esetben tartoznak sommás eljárás alá és a kir. járásbíróságok hatásköréhez, ha a per tárgyának értéke járulékok nélkül 200 frt értéket meg nem halad. Egy előfordult esetben a fiúnak elárverezett ingatlanára 450 frt mint legmagasabb összeg erejéig a tkvi rdtts 65. §-a értelmében szerezhető ilynemű zálogjog volt az apa javára bekebelezve annak a követelésnek a biztosítására, amely a üuért az n—i takarékpénztárnál 400 frt váltóösszeg erejéig kibocsátói minőségben szívességből vállalt váltó-kötelezettségből az apa részére keletkezendő volt/1) A sorrendi tárgyalás alkalmával az apa, aki a váltóösszeget a takarékpénztárnak az ellene váltói uton elrendelt kielégitési végrehajtás során kifizette, követelését a költségekkel együtt 435 frt 57 krban számitotta fel s kérte azt a javára bekebelezett zálogjog tkvi rangsorozatában a kielégitési sorrendije felvenni. Az adós, aki egyszersmind az elárverezett ingatlanok tkvi tulajdonosa is volt, a követelés ellen kifogást nem tett; ellenben a tkvi rangsorozatban utóbb következő jelzálogos hitelezők azt kifogással támadták meg, mely kifogás következtében a felszámitást tevő jelzálogos hitelező (az apa) a kifogásoló jelzálogos hitelezőkkel szemben az 1881. évi LX. t.-cz. 197. §-a második bekezdésének első pontja értelmében perre utasíttatott s keresetét az egyik kifogásoló hitelezőre nézve lakhely szerint illetékes kir. járásbíróság előtt valamennyi kifogásoló hitelező ellen egy keresettel a kitűzött határidőben meg is inditotta. AJ peresek a kereset ellen az 1893. évi XVIII. t.-czikk második bekezdésének 2. pontja alapján pergátló kifogással éltek, azt vitatván, hogy felperes keresete dologi jog érvényesité*) Ismételni kívánom, hogy a kibocsátói aláírás szívességből történt.