Telekkönyv, 1899 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1899 / 2. szám - Anyagi és "alaki" telekkönyvi jog
iásának joga meg van engedve ; lejárt követelésekről szóló adóslevelekre, sőt kereskedelmi könyvekből lejárt követelések iránt készitett számlakivonatokra" mind oly okiratok, amelyeknek tartalma csupán követelés fennállása mellett tanúskodik, de amelyekben a jelzálogjog megszerzésére való „czimnek" t. i. az adós -•és a hitelező között zálogjog engedése iránt létrejött szerződési megállapodásnak nyoma sincsen. Igaz, hogy a kérdéses okiratok csak a zálogjog előjegyzésének szolgálnak alapjául. De az előjegyzés igazolása iránti perben nem a zálogjog szerzéséhez való czimet kell bizonyitani (mert hiszen ettől a telekk. rend. 88. §. a), b), c) pontjai teljesen eltekintenek), hanem csupán a követelés valóságát és fennállását. E szerint a bekebelezés hatályával, feltétlen jelzálogjogot lehet szerezni (telekk. rend. 59. §. b) pont, 94. §.), anélkül, hogy az ahhoz való czim, a jelzálogjog jogalapja igazolva volna, vagy igazolásra szorulna. Hogy az anyagi és alaki jogszabályokkal való ily elbánás mily zavarólag hat a jogéletben, ezt könnyen lehet belátni. Mar maga az anyagi és alaki szabályoknak egy törvényben összefoglalása törvényhozási hiba. Az egyik és a másik nemű jogszabályok kell hogy külön-külön rendszert képezzenek. Ha egynémelyiket az egyik rendszerből kiszakitjuk és a másikba illesztjük be, a hol a neki való alapot, a szükséges támaszokat és kapcsokat nélkülözi, akkor egyszersmind előidéztük az illető jogszabályok meg nem értésének vagy félreértésének veszélyét. Éppen ily törvényhozási hiba az, ha más meglevő törvényből egyes részek más szerkezetben, bővitve, röviditve, vagy legalább részben más szavakba foglalva ujabb törvénybe vitetnek át. Alig lehetséges valamit más összefüggésben, más szavakkal ugy mondani, hogy értelmét kétségtelenül megtartaná. Legnagyobb hiba pedig ugyanarra a kérdésre vonatkozólag az alaki törvényben más jogszabályt felállitani. Ezek megfontolása alapján a magyar ált. polg. törvénykönyv készülő javaslatában az anyagi jog mindazon rendelkezései, amelyek a telekkönyvi intézmónynyel kapcsolatosak, magában a polg. törvénykönyvben fogják helyöket találni, még pedig az általánosak egy külön fejezetben ,,az ingatlanokra vonatkozó általános határozatok" czime alatt. Ez a fejezet fogja azután a rendszeres telekkönyvi anyagi jogot képezni. Azok a speciális rendelkezések, amelyek a telekkönyvvel szintén kapcsolatban állanak ugyan, de csak egyes bejegyezhető jogokra vonatkoznak, természetesen az ezekről a jogokról szóló fejezetekben lesznek elhelyezve. Ekként azután az ált. polg. törvénykönyv mellett uj telekkönyvi törvény alkotása is válik szükségessé, amelynek a polg. -törvénykönyvvel egyidejűleg kell életbe lépnie.