Telekkönyv, 1899 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1899 / Tartalommutató

261 bekebelezve; mert ez a jog az ingatlannak egészbon vagy részben való birói elárverezését azért nem gátolhatja, mivel — amint fennebb már kifejtve volt — ez a jog birói árverés esetében nem érvényesíthető. *) y. XXII. Tényállás. Valamely tlkjkönyvben foglalt ingatlanra X. egyén B. I alatt 1/4 részben és B. 3 alatt ugyancsak 1/4 részben van tulajdonosként bejegyezve. Nevezett tulajdonosnak B. 1 alatti hányad ára kéretik 100 frtnyi zálogjog bekebelezés. A B. 3 alatti hányadra nem kéretett, mert a zálogjog bekebelezését kérő hitelező előtt — mondjuk kétséges volt a személyazonosság. De eltekintve ettől, lehet, hogy csak a B. I alatti 1/4 rész jutalékot kötötte le az adós — adósságának biztosítására. Kérdés. Szerezhető-e a fenti esetben zálogjog csupán a B. 1 alatti1/4 rész jutalékra ? vagy csupán a B. 3 alatti1/4 rész jutatékra együttesen. Szerezhető-e különösen akkor, ha a személyazonosság kétségtelen ? M. P. A. Felelet. Ugyanazon egyénnek ugyanazon telekjegyzőkönyben lehet nem csupán egy, de kettő, sőt több jutaléka is, ha az egyik tulajdonostárs megszerzi a másiknak, később a harmadiknak, esetleg a negyediknek — de nem valamennyinek — tulajdoni jutalékát is. Minden egyes tulajdoni jutalékra lehet további nyilvánkönyvi jogokat szerezni. E szerint a felhozott esetben X. egyén, aki B. 1 alatt 1/4 részben, B. 3 alatt ismét1/4 részben tlkvi tulajdonos, külön átruházhatja, (eladhatja, elajándékozhatja) avagy külön megterhelheti a B. 1 alatti és ismét külön a B. 3 alatti tulajdoni jutalékát. A tlkvi rendt. 57. §-a szerint zálogjogot csak a tlkvi jószágtestnek még el nem különített részére és a tulajdoni jutaléknak még el nem választott részére nem lehet szerezni. Például Az A+l. sorsz. 426. sorsz. birtokrészlet felére, vagy az A. I. 1—6 sorsz. alatt tlkvi jószágtestnek A. I. 2. sorsz. alatti részletére, avagy az X. alattit' B. 1. vagy B. 3. szerint megillető 1|4—'|4 résznyi tulajdoni jutalékának felére vagy harmadára stb. nem lehet zálogjogot szerezni. De ha valamelyik tlkvi tulajdonostárs másik tulajdonostársától szerez meg tulajdoni jutalékot: a telekjegyzőkönyvben vagy tlkvi betétben már meglevő emez önálló és elkülönítetten B. 1 és 3 alatt kitüntetett — bár ugyanazon egyénnek tulajdonát képező — jutalékokra külön-külön lehet zálogjogot szerezni, valaminthogy külön-külön lehet azokra a tulajonjogot is bekebelezni. Ha tehát X. egyén ellenében ennek csupán B. 1 alatti tulajdoni jutalékára kéri a hitelező a zálogjognak bekebelezését: nem lehet azt a B. 3 alatti tulajdoni jutalékára is bekebelezni és viszont, mert a kérelmen tul terjeszkedni nem szabad. Az adós X. pedig lekötheti jelzálogul akár csupán B. 1, akár csupán a B. 3 alatti tulajdoni jutalékát, akár mind a kettőt. De ha az adós nem jelöli ki tüzetesen és határozottan tulajdoni jutalékait, hanem csupán csak általánosságban köti le jelzálogul, például a község 831. sz. tjkvben foglalt ingatlan vagyonát s a hitelező is ekként kéri a zálogjognak bekebelezését: akkor csak abban az esetben lehet a zálogjognak bekebelezését vagy előjegyzését az adósnak valamennyi tulajdoni jutalékára elrendelni, ha magából a telekjegyzőkönyvből vagy betétből, illetve a bejegyzési iratokból kitünik az a körülmény, hogy a B. 1 ős 3 alatti julaléknak tulajdonosa egy és ugyanazon személy, avagy ha az ugyanazonosságot a helyhatóság bizonyítványa igazolja; máskülönben — kétes lévén a személyugyanazonosság — a kérelmet egészen el kell utasítani s a világért sem szabad azt csak ugy találomra akár az egyik, akár a másik tulajdoni jutalékra megengedni. Tartalomjegyzék a „Telekkönyv" negyedik évfolyamáról. Czikkek.. A végrehajtási törvény 185. vagy 187. §-a alapján kibocsátott árverési hirdetmény ellen intézett felfolyamodásnak van-e halasztó hatálya ? Káplány Géza kir. itélőtáblai birótól. 2. 1. *) Éppen azért, mert az elő- vagy visszavásárlási jogot birói árverés esetében érvényesiteni nem lehet s mert az 1881: LX. t. -cz. 161—163. §-aiban ezt a jogot nem említi, a törvény kivételes rendelkezéseit pedig kiterjesztőleg értelmezni nem lehet: véleményünk szerint a birói árverést minden esetben az elő- vagy visszavásárlási jogra való tekintet nélkül föltétlenül el kell rendelni. Szerk.