Telekkönyv, 1898 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1898 / 5. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. [14. r.]

78 lapra bevezetett telekkönyvi jószág-testek melyikét, illetőleg- azokból melyik közös tulajdonos jutalékát terheli. Több telekkönyvi jószágtest egyesítése vagy egy tjkvbe való felvétele esetében az egyesítést, illetve az átvitelt rendszerint a kisebb sorszámú tjkvbcn kell teljesíteni, ugyan, ebben az egyesítést vagy átvitelt, valamint azt, hogy az illető ingatlanok melyik telekjegyzőkönyvekbeu vóltak felvéve, feltüntetni, ez utóbbiakban pedig az egyesítés vagy átvitel megtörténtét röviden szintén feljegyezni kell. (Lásd a fennebb emiitett utasításnál a XlX/a-d. mintákat.) Káplán y Géza. V. Kérdés. Köteles-e a telekkönyvi hatóság, mint egyes bíróság a felek által kiállított adásvételi, ajándékozási szerződések és kötelezvények alapján a bekebelezési kérelmeket hivatalból jegyzőköuyileg- felvenni ? E. O. Felelet. A telekkönyvi rendtartás 121. §-a értelmében : ,. A törvényszékeknél a telekkönyvi kérvények Írásban nyújtandók be. Az egyes bíróságoknál azok szóval is jegyzőkönyvbe adathatnak." Ebből a rendelkezésből kétségtelen, hogy a kir. járásbíróságok mint telekkönyvi hatóságok a felek által kiállított adásvételi, ajándékozási szerződések és kötelezvények bemutatása esetén a tulajdonjog, illetve zálogjog bekebelezése iránt a felek által szóval előterjesztett kérelmet jegyzőkönyvbe venni kötelesek ; a törvényszékek, mint telekkönyvi hatóságok azonban ily szóval előterjesztett kérelmet jegyzőkönyvbe nem vehetnek.1) Másfelöl azonban — direct a feltett kérdésre válaszolva — a járásbíróságok, mint telekkönyvi hatóságok sincsenek feljogosítva a felek által kiállított okiratok alapján a bekebelezési kérelmet hivatalból jegyzőkönyvbe venni, hanem csakis a feleknek szóval előterjesztett kérelméről vehetnek fel jegyzőkönyvet, mivel a bíróság polgári ügyekben csakis az érdekelt felek kérelme következtében intézkedhetik. Megjegyezni kívánjuk még, hogy ez az eljárás, jóllehet annak igénybevételére a felek a törvény által nyilváuvalólag feljogositvák, egyáltalában nem szokásos ; aminek oka abban keresendő, hogy az ügyfelekre nézve hasonlíthatatlanul kényelmesebb egy úgyszólván semmi alakszerűséghez nem kötött 5—10 soros kérvényt megírni vagy megíratni, esetleg egy erre a czélra szolgáló nyomtatványt kitölteni s azt az illetékes tkvi hatósághoz postával beküldeni, semmint annak felvétele végett a bíróságnál jelentkezni s ott azt személyazonosságuk igazolása mellett szóval előterjeszteni és jegyzőkönyvbe vétetni. Gyakorlatilag ilynemű eljárásnak csak ugy volna értelme, ha a felek nemcsak az átíratás stb. iránti kérelmet terjeszthetnék elő, hanem magát a jogügyletet is élőszóval jegyzőkönyvbe vétethetnék (bevallási eljárás) ; ami azonban ez idő szerint még csak a telekkönyvi betétek szerkesztésénél és az 1892 : XXIX. t.-czikk szerinti eljárásnál van megengedve. Dr. K. A. VI. Kérdés. Ha X községnek van I. és II-ik rész telekkönyve s ezen X. község telekkönyvébe kell átvinni a szomszédos Z. község telekjegyzőkönyveibe felvett egész dülő részleteit, ily esetben mily eljárás követendő az átvitelnél, főleg az átviendő részleteknek — mivel erre nézve a 8688/1892. sz. I. M. rendeletben intézkedés téve nincs — mily uj helyrajzi számok adandók? Tekintve azt, hogy a kataszteri munkálatban is az átviendő terület külön, mint az X. községhez tartozó Ilf-ik rész vétetett fel, mivel sem az I-ső, sem a Il-ik részszel közvetlen összefüggésben nincs, helyes-e, ha az átviendő részletek szintén az X. község IU-ik rész telekkönyvévé alakíttatnak át s itt a volt helyrajzi számoknak megfelelőleg a részleteknek 1-en kezdődő uj helyrajzi számok adatnak? K. L. Felelet. Ez oly ténykérdés, amelyre nézve az 1892. évi 86S8. sz. igazságügyminiszteri rendelet 5. §-ának utolsó bekezdése értelmébeu figyelemmel a telekkönyvi betétek szerkesztését szabályozó általános utasítás 23. g-ának hason tárgyú rendelkezésére, az átvitel mily módon való foganatosítását illBtőleg az igazságügymiuiszternek határozata okvetlenül kikérendő. Egyébként nem lenne szabálytalan az eljárás akkor sem, ha az átviendő részletek X. község Hl-ik rész telekkönyvébe 1-en kezdődő helyrszámokkal jelölten vitetnének át. j)r K , VII. Kérdés, Ha egy és ugyanazon ingatlanra tulajdon és zálogjog bekebelezése kéretik, minő eljárás követendő és melyikfél a vesztes ? Sz. Gy. *) Mi azt tartjuk, hogy 1887. évi július hó 1-je óta, amikor az 18ST : XXIX. t.-cz. életbelépett s amióta a kir tszékeknél is kiküldött egyes bírák járnak el s a kir. járásbíróságok s kir. törvényszékek telekkönyvi hatóságai között az eljárásra nézve többé semmi különbség nincs, a kir. tszékeknél levő tlkvi hatóságok is éppen ugy kötelesek a tlkvi rendt. 121, §-a alapján a szóval előadott.bejegyzési kérelmet jegyzőkönyvbe venni, mint a kir. járásbíróságoknál levő tlkvi hatóságok. S z e r k.