Telekkönyv, 1898 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1898 / 4. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. [13. r.]

64 bir, ha megrövidülését a pénzt felvevő hitelezőnek rosszhiszemű eljárása, okozta. — Valamely perben hozott ítélet csak a perben álló feleknek egymásközti viszonyait szabályozza s csak a peres felekre, esetleg jogutódjaikra lehet hatályos és képezhet itélt dolgot. (Kir. Curia 1894. febr. 27. — 195. sz.) 15. A tlkvi rendt. 95. §-ának azon rendelkezéséből kifolyólag, mely szerint ' az előjegyzésnek igazolása annak, aki ellen az előjegyzés kieszközöltetett, vagy jogutódának a bekebelezésre alkalmas nyilatkozata vagy az ellene hozott jogerejü marasztaló ítélet alapján történik, kétségtelen, hogy tulajdonjogi előjegyzés igazolása iránti perben egyedül az idézendő perbe, aki ellen a tulajdonjog előjegyeztetett, nem pedig azok is, akiknek javára később tulajdonjog elöj'egyeztetett vagy bekebeleztetett. (Kir. Curia 1894. ápr. 14. — 4495. sz.) 16. Az olyan szerződés, melylyel valaki arra kötelezi magát, hogy valamely ingatlanért az árverésen minden körülmények között, ha más árverelő nem is volna, bizonyos összeg erejéig ígérni, illetve bizonyos összeg erejéig árverelni fog. semmiféle törvényes tilalomba nem ütközik. (Kir. Curia 1894. máj. 31. — 7126. sz.) 17. Ha a tulajdonjog a vételár lefizetésének feltétele mellett meg van ítélve: az ily feltétel mellett szerzett tulajdonjognak előjegyzése a tlkvi rendt. 63. és 92. §§. rendelkezései által kizárva nincs, sőt az ideigl. törv. szabályoknak az idézett 63. %-t kibővitő és az 1869. évi márczius 30-án kelt igazságügyminiszteri rendelet által hatályában fentartott 149. §-» értelmében a feltétel mellett szerzett tulajdonjog előjegyezhető. (Kir. Curia 1894. jun. 8. — 11,364. sz.) Szerkesztői üzenetek*) V. R. urnák. Nincs semmi törvényes akadály arra nézve, hogy lejegyzést maga a tlkvi tulajdonos — birtokváltozás esetén kívül is — kérhessen akként, hogy az egy tlkvi jószágteslet képező ingatlanai közül egy vagy több birtokrészlet önálló tlkvi testekként niás vagy újonnan nyitott telekjegyzőkönyvbe illetve betétbe vitessenek át a végből, hogy azok önálló zálogtárgyakul szolgálhassanak. M. E, urnák, ingatlan birtoka iránt inditott perben a telekkönyvi tulajdonosként bejegyzett felperesnek tulajdonjoga ellen, a tényleges birtokos alperes az iránt, hogy a bejegyzés alapjául szolgált adásvételi szerződés felperes és az ingatlan előbbi telekkönyvi tulajdonosa között nem jött létre, az esetben kifogást emelni nem jogosult, ha alperes a kérdéses ingatlant nem a telekkönyvi tulajdonostól, hanem egy telekkönyvön kivül álló harmadik személytől szerezte s- nem igazolja, hogy az illető a per tárgyát képező ingatlannak tulajdonosa lett volna s hogy ebből folyóan a felperes jogelőde részire eszközölt tulajdonjogi bejegyzés helytelen lenne. A felperes tulajdonjoga bejegyzésének hatályát és az annak alapját képező adásvételi szerződés érvényességét, mint nem ügyfél, eredménynjTel sziutén nem kifogásolhatja alperes, ha ő az eladónak sem nem általános, sem pedig nem különleges jogutóda. (Lásd a kir. Curia 609/S95. I. sz. h.) *) A szerkesztői üzenetek folytatása a boriték 2 , 3. és 4. oldalán található.