Telekkönyv, 1898 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1898 / 4. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. [13. r.]

57 könyvnek vagy betétnek száma pedig hibásan van idézve : azért a kérelmet mégsem lehet elutasítani, akkor, ha a kérvénynek a csatolt okirattal való összehasonlításából a tollhibának fennfor­gása nyilván kitűnik s az ingatlannak ugyanazonossága iránt kétség nem lehet. Ez utóbbi eset leginkább zálogjogok bekebe­lezése vagy előjegyzése iránti kérvényeknél szokott előfordulni. Ugyanis azt tapasztaljuk, hogy az adóslevelekben, kötelezvé­nyekben gyakran nem szokták az ingatlanokat telekjegyzőkönyvi-, sor- és helyrajziszámok szerint tüzetesen megjelölni, hanem rö­vidség okáért a bekebelezési engedélyt sokszor ilymódon állítják ki: például „megengedem, hogy a zálogjog 1500 frt kölcsöntőke és ennek mai alulírott naptól járó 8% kamata erejéig a z.-i 766. sz. ijkvben foglalt ingatlanaimra a hitelező N. N. javára be­kebeleztessék.k' Miután a kérvényhez csatolt okiratban idézett te­lek] kvben foglalt ingatlanok az okiratot kiállító adósnak tlkvi tulajdonai, illetőleg azokból őt jutalék illeti: pusztán amiatt, mert a sor- és helyrajziszámokat nem idézte, a kérvényező hitelezőt zálogjog bekebelezése iránti kérelmével elutasítani azért nem lehet, minthogy az okirat szerint nem lehet kétség az iránt, hogy a tlkvi tulajdonos, illetve tulajdonostárs adós az emiitett telek­jkönyvbeli összes ingatlanaira adott engedélyt ós igya jelzálogul szolgáló ingatlanok azonossága kétséges nem lehet. Ha már most a kérvényező hitelező kérvényében az okiratban jelzálogul le­kötött ingatlanokat tartalmazó telekjegyzőkönyvnek számát 766 helyett tollhiMból 776-nak hja : ez a nyilvánvaló tollhiba a kérelemnek megtagadására indokul nem szolgálhat. Kérdés : nem volna-e elegendő a kérvényben egyszerűen az okiratra hivatkozni és ennek alapján megjelölt ingatlanokra a bekebelezést vagy előjegyzést kérni. Nem elegendő; mert a tlkvi rendt. 122. §-a értelmében magában a kérvényben pontosan ki kell jelölni a szerzendő, át­változtatandó vagy megszüntetendő jogokat, le- vagy hozzájegy­zendő telkeket s azon telekkönyvi testeket, amelyekre bejegy­zések volnának teljesitendők, még pedig olyan pontosan, hogy az ugyanazonosság iránt kétség ne lehessen ; miből önként követke­zik, hogy ha a kérvényben az ingatlanok egyáltalán nincsenek megjelölve, hanem ez irányban a mellékelt okiratra történik hi­vatkozás, a kérelem megtagadandó. Meg kell jegyeznem, hogy telekkönyvi ügyekben a felső­bíróság i> kötve van a felfolyamodás (felebbezés) keretéhez annyiban, amennyiben a végzést felfolyamodó (lélebbező) elő­nyére csak kérése korlátai között változtathatja meg; ennélfogva, ha felfolyamodó az ellenfele részére engedélyezett bekebelezés helyett előjegyzést kér megadatni, a felebbviteli bíróság nincs jogosítva a kebelezési kérvényt egészen elutasítani, habár erre különben kellő okok forognának is fönn. (Legf. it. 4538/1871, szám.)

Next

/
Thumbnails
Contents