Telekkönyv, 1898 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1898 / 1-2. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. [11. r.]

17 Curia világosan kimondja, hogy az özvegyi jog nem oly személyes jog, mely csak az özvegy által gyakorolható és át nem ruházható, hanem ellenkezőleg: átruházható, s az átruházás a telekkönyvbe is bekebelezhető. Az e tárgyban hozott mindhárom fokú bírósági határozatok a következők : -1 czeglédi kir. járásbíróság. Czegléden, 1894. évi november hó 16-án kelt S. Sándor és O. Zsuzsánna özv. Sz. Mihályné által kiállított s a Czegléden .1895. évi deczember hó 2ó-én S. Sándor és dr. T. I. által kiállított két rendbeli eredeti okirat alapján a tulajdoni engedmény a czeglédi 7O05. sztjkben A I. 1. sor (10,305 —10,309/b) hrszu tauyaföld s a 2. sor 12,235 b hrszu szántóföldre C. 11. alatt 3713. tkv. 1891. számú végzéssel özv. Sz. Mihályné •O. Zsuzsáuna javára bekebelezett özv. jogra S. Sándor telekkönyvön kívüli engedménye mellőzésével közvetlenül dr. T. I. dömsödi lakos javára bekebeleztetni rendeltetik. (1896. augusztus 4-én, 3144. sz. a.) A budapesti kir. ítélőtábla. Az elsőbiróság neheztelt végzését megváltoztatja, s dr. T. I.-t elutasítja azzal a kérelmével, hogy a czeglédi 7005. sztjkbe A I. 1—2. sora alatti ingatlanokra C. 11. alatti bejegyzés szerint az özv. Sz. Mihályné O. Zsuzsánna javára bekebelezett özvegyi jog a kérvényező javára kebeleztessék be, mert az özvegyi jog oly személyhez kötött jog, amely mint ilyen el nem idegeníthető, következéskép az átruházás tárgyát sem képezhetvén, a kérvényhez csatolt okiratok alapján tehát a telekkönyvi rendtartás 69. §-a szerint sem bekebelezés, sem előjegyzés nem történhetik. (1896. november 13-án 6434. sz. a.) A kir. Curia. A másodbiróság végzésének megváltoztatásával az elsőbiróság végzése hagyatik helyben, mert a vonatkozó telekjkönyvbe foglalt tarjyaföldre és szántóföldre özv. Sz. Mihályné javára bekebelezett özvegyi jog nem képez oly személyes jogot, mely csak általa gyakorolható és az őt megillető mérvben harmadik személyre át nem ruházható. Ennek folytán minthogy a közte és S. Sándor közt létro jött engedményezési okirat a tkvrdt. 81. és ;-2. tj-ának megfelel és a jogot az engedményes ismét megfelelő okirattal kérvényezőre ruházta, a bemutatott okiratok alapján az elsőbiróság a tulajdonjog bekebelezését telekkönyvi akadály nem létében közvetlenül kérvényező javára helyesen rendelte el. (1897. október 22-éu 2612. sz. a.) Telekkönyvi iskola.1) lséx-v-éz3-37-ről. 7.) A kérvények elintézése. aj Általános határozatok. A tlkvi rendt. 127. §-a arra kötelezi a bírót, hogy a kérvényt és mellékleteit pontosan nézze át s magával a telekkönyvvel hasonlítsa össze, továbbá, hogy a kérelem alapját, a feleknek személyi képességét s a nyilvánkönyvi bejegyzés által érintett tárgyróli intézkedésekre való jogát, nemkülönben az előterjesztett okiratok kül- és bel kellékeit gondosan vizsgálja meg s az elintézést, amennyire lehet, siettesse. Mennyire mások volnának telekkönyveink, ha e szabályt a telekkönyvi bírák mindig szigoruan megtartották volna. A tapasztalat azonban nagyon szomorúan országszerte arról beszél, hogy az átnézés pontosan s a megvizsgálás gondosan vajmi ritka esetben történt, magával a telekkönyvvel való összehasonlítás pedig többnyire elmaradt. Elintéztek derüre-borura, sebesen !) Az előző közleményeket lásd az I. évf. 6 -12, és a II. évf. 1—7. számaiban. 2