Telekkönyv, 1898 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1898 / 11. szám - A követelés átruházása. [Hozzászólás Stegmüller János: A követelés átruházása című cikkéhez. Telekkönyv, 1898. 6. sz. 83-86. p.]
191 mi a tény és valóság a követelés átruházásánál ? Két esetet tudok. Egyik esetben csak a követelés joga ruháztatik át, amidőn ez telekkönyvileg biztosítva nem volt. A másik esetben pedig, midőn a követelés a kebelezés által dologbani joggá vált, a zálogjog is átruháztatik. Már most mit szerez egy átruházott követelés foganatosításával az uj szerző ? Nem egyebet, mint az átruházott követelés erejéig „zálogjogot", tehát mint a tény és valóságnak megfelelőt, miért ne használnók ezt a kifejezést? Mintha hallanám az ellenvetést, hogy csak nem kebelezünk be zálogra-zálogjogot? ! Hiszen már egyszer be van kebelezve a zálogjog! Végre is mi azt akarjuk a telekkönyvben kifejezni, hogy a bekebelezett zálogjog másra ruháztatott. Gondolom csak, hogy olvasóim nagy részének az ellenvetéseit eltaláltam, melyeket próbálkozom megdönteni s ezzel egyidejűleg ellenvetőimet eszmémhez megnyerni. Az első sorban emiitett ellenvetésre nagyon természetes, az a válaszom, hogy valamint a B. lapon nem kebelezzük be a tulajdonjogra a tulajdonjogot, azonképen a C. lapon sincs szándékomban a zálogjogra a zálogjogot bekebelezni. A másodsorban emiitett ellenvetésre pedig igen röviden az a válaszom, hogy ha a B. lapon nem szül visszatetszést az, hogy ugyanazon ingatlanra a tulajdonjog annyiszor van mindig más-más személy javára bekebelezve, ahányszor az forgalom tárgyát képezte : miért szülne visszatetszést ugyanez a C. lapon, ha a „kölcsön-követélésre", vagy a „vételár-hátralékra", vagy a „biztosítéki összegre" stb. kebeleznők be logjogot valamely jogczimen az uj szerző javára?! Az utolsó ellenvetésre szintén a B. lap adja meg a feleletet, t. i. valamint ott nem az átruházást, hanem a tulajdonjogot, épp akként a C. lapon is nem az átruházást, hanem a zálogjogot kell bekebeleznünk; s azért, ha a B. lapon nem hoz bennünket zavarba az egy ingatlanra vonatkozó több esetbeni tulajdonjog bekebelezés, épp ugy nem fog zavarni, ha valamely telekkönyvileg biztosított követelés erejéig ismételten zálogjogot kebelezünk be, mert hisz a C. lapon is irányit bennünket a „jegyzet" rovat éppen ugy, mint a B. lapon. Miut érveléseimből is kitetszik, az a véleményem, hogy ha a a tkvi rendts. követelményeinek meg akarunk felelni, mely zálogjog bekebelezést igen, de átruházás bekebelezést nem ismer — már a 13. és C. lap egyöntetű kifejezéseire való tekintetéből is helyesen cselekszünk, ha a szóban forgó esetben „zálogjogot" kebelezünk be. Hogy véleményemet kellőleg megvilágítsam, egy C. lapot közlök, melyen csakis a vitatott esetre vonatkozó négy tétel található :
