Telekkönyv, 1898 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1898 / 9. szám - Az árverési jegyzőkönyv széljegyzése és az ezt követő eljárás

133 Az árverési jegyzőkönyv széljegyzése és az ezt követő eljárás 3) Irta: Sigma,. \ gy ÍIZ elméletben, mint a gyakorlatban különböző felfogásokkal találkozunk a kielégítési végrehajtási eljárás során telekkönyvezett ingatlanokra megtartott árverésről felvett jegyzőkönyv •széljegyzése és az ezt követő eljárás tekintetében. Mig ugyanis némely telekkönyvi hatóság az árverésről felvett jegyzőkönyv beérkezési számát csupán a B. lapon, addig más telekkönyvi hatóság csupán a C. lapon, ismét más ugyanazt ugy a B., mint a C. lapon széljegyei. Némely telekkönyvi hatóság az árverés jogerőre emelkedése után a megtörtént árverés tényének feljegyzését elrendeli; más telekkönyvi hatóság csakis a széljegyzést tartatja fenn ; mig ismét más telekkönyvi hatóság a széljegyzést törülteti.2) A két első esetben az árverési vevő tulajdonjoga az árverés tényének feljegyzése, illetve az árverési jegyzőkönyv széljegyzésének rangsorozatában kebeleztetik be, az utolsó esetben ellenben abban a rangsorozatban, amely beadványnyal igazoltatott, hogy az árverési vevő az árverési feltételeknek eleget tett. Önkénytelenül felmerül itt a kérdés : melyik eljárás a leghelyesebb ? A kérdés első sorban az : milyen okirat az árverési jegyzőkönyv ? Az árverés alkalmával közönséges vételjogügylet köttetik,3) 1) Adjuk ezt a czikket az abban foglalt több igen helyes gondolat miatt, Jiabár annak conclusiójával egyet nem érthetünk. Véleményünk szerint az árverési jegyzőkönyv a telekjegyzőkönyvnek ugy B. mint C. lapján okvetlenül •széljegyzendő ; az árverési vevő tulajdonjogának bekebelezése, jóllehet a bekebelezés elrendelése kivétel nélkül következő szám alatt kelt végzéssel történik, mégis mindenkor az árverési jegyzőkönyv alapján, ennek rangsorozati elsőbbségével rendelendő el és a foganatosításnál a telekjegyzőkönyvben presentatumként helyesen az árverési jegyzőkönyv beérkeztének időpontja és iktató száma teendő ki; a bekebelezést elrendelő végzés számára pedig csakis a bejegyzés szövegében lehet és szabad hivatkozni. 2) Ily képtelen eljárásról nincs tudomásunk. Az a tkvi hatóság, amely igy jár el, e részben gyakorlatával minden valószínűség szerint egyedül áll az országban. 3) Nézetünk szerint az »árverési vétel* nem ^közönséges vétel«, hanem, mint azt Dr. Imling Konrád meggyőzően kimutatja, a közönséges vételtől szorosan különböző sajátszerű jogügylet (negotium sui generis). Ugyanazért arra nem -a közönséges vételre nézve irányadó, hanem az árverési vételre, mint külön jogügyletre a végrehajtási törvényben megállapított külön jogszabályok nyernek alkalmazást.