Telekkönyv, 1898 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1898 / 7-8. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. [15. r.]

L16 lása, a házközösség viszonyait ismerő érdektelen személyek nyilatkozatai alapján és egyéb- alkalmas eszközök felhasználásával állapítja meg. 10. §. Az 1886. évi november 20-án kelt bel- és igazságiigyminiszteri rendelet 9. §-a akképen módosul, hogy a házközösségen kivül jogosultan élő személy kiképzésére fordított költség beszámítására vagy be nem számilására s költségek számszerinti összegére nézve létrejött egyezség írásban a főszolgabírónál mutatandó be vagy esetleg általa veendő jegyzőkönyvbe. 11. § Az 1886. évi november 20-án kelt bel- és igazságiigyminiszteri rendelet 12—25. §-ai ezentúl is követendők, de az idézett rendelet 13. §-ának alkalmazásánál az 1892. évi február 19-én (R. T. 1045. 1.) kibocsátott bel- és igazságiigyminiszteri rendeletre, az idézett 1886. évi november 20-án kelt rendelet 20. és 22. §-ainak alkalmazásánál pedig az 1898: XII. t.-cz. 15., illetőleg 16. §-ára figyelemmel kell lenni. 12. §. Különös figyelemmel kell lenni az 1898: XII. t.-cz. 13. §-ának első bekezdésére, mely szerint a házközösség megszüntetésére irányuló hivatalos beavatkozással az 1885: XXIV. t.-cz. szerint egybekapcsolt joghatály a jelen törvény (1898 : XII. t.-cz.) életbeléptének napján áll be mindazokra a meg nemszüntetett házközösségre nézve, amelyeknek megszüntetése végett a hivatalos beavatkozás az említett napon tul veszi kezdetét. Ennek a rendelkezésnek a megvilágítására szolgál a törvény indokolásából vett következő példa: Ha valamely atyának öt gyermeke van, kik közül három az 1885. évi XXIV. t.-cz. 3. §-ában meghatározott időpont előtt, kettő pedig azután született; egészen máskép alakultak az 1898 : XII. t.-cz. létrejövetele előtt a viszonyok, ha az atya a hivatalos beavatkozást megérte és másképen, ha előbb halt meg. Ha ugyanis az ilyen atya a hivatalos beavatkozás alkalmával életben volt, az 1885: XXIV. t.-cz. 25. §-ához képest az ő tulajdonába kellett átadni ugy saját, mint pedig tagsági jogosultsággal bíró három gyermekének jutalékát, amely családi vagyonban annak idején öt gyermeke egymás közt egyenlő arányban örökölt, vagyis mindegyiknek egy-egy ötöd jutott. Ha ellenben az atya a hivatalos beavatkozás alkalmával már nem élt, akkor az 1885: XXIV. t.-cz. 24. §-a értelmében a házközösségi tagok közt fejenkint való osztálynak volt helye; a házközösségi vagyon tehát mindenekelőtt — a fentebbi példát tartva szem előtt — négy részre oszlott és egy-egy negyedrészt kapott a tagsági jogosultsággal biró három gyermek, egy negyedrészt pedig az atyának hagyatéka és ebben az atyai negyedrészben azután az öt gyermek egymás közt egyenlő arányban örökölt; a végeredmény tehát az lett, hogy a tagsági jogosultsággal nem biró két gyermeknek fejenkint egy huszadrész jutott, mig a tagsági jogosultsággal nem biró három gyermek osztályrésze; beleszámítva a tagsági jogosultsága alapján nyert jutalékot is, 720+74=G/2o-részt tett ki s igy ezek a gyermekek fejenkint hatszor annyit kaptak, mint később született testvéreik. Ilyen és hasonló anomáliáknak veszi elejét az 1898: XII. t.-cz. 13. §-ának fentidézett első bekezdése. Vannak azonban az 1885: XXIV. t.-cz. szerint igények, melyekre nézve nemcsak az szükséges, hogy a hivatalos beavatkozás alkalmával létezzenek, hanem az is, hogy a megállapításukat az érdekelt fél kérje. így, ha az a gyermek, kinek házastársa van, de leszármazója nincsen, nem kéri az 1885 : XXIV.