Telekkönyv, 1898 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1898 / 7-8. szám

04 adják a záloglevél-hitelezőknek a biztosítékokat, de anélkül hogy ezzel szemközt a jelzálogos követelések tulajdonosait az elidegenítés tilalmával, vagy bármiféle más korlátozásokkal terhelnék. Már a dolog természetéből következik tehát, hogy ha egyszer jogosítva vannak jelzálogos kölcsöneik, mint kizárólagos vagyonuk felett szabadon rendelkezni, ha korlátlan szabadságukban áll a jelzálogkölcsönökkel kapcsolatos ügyleteket kötni, azokat felbontani, megszüntetni, átalakításokat, a fedezetet érintő jelzálog- és egyébb változásokat létrehozni, általán véve a tulajdonnal járó, törvény által nem tiltott jogcselekményeket önnállóan, a záloglevél-tulajdonosok hozzájárulása nélkül végrehajtani, szóval, ha joguk van a többhöz : ennek el nem vitatható természetes folyománya gyanánt joguk, van a kevesebbhez is, mely abban nyer kifejezést, hogy szabad cselekvésüket a nyilvánkönyvi jogok, feljegyzések szerzésére, megszüntetésére, átalakítására, bejegyzésére, vagy kitörlésére stb. a záloglevél-birtokosok jogainak sérelme nélkül bízvást kiterjeszthessék. Azt hiszszük sikerült bebizonyítanunk, hogy az 1876. évi XXXVI. t.-cz. 17. §-ában kifejezett jogi természet feljegyzés semmiképen sem fosztja meg a jelzálogintézetot abbeli jogától, hogy az ily módon javára bekebelezett zálogjogot másra átruházza, másnak átengedje. De ha a jelzálogintézet az említett feljegyzéssel harmadik személyek megtámadása ellen — csőd folytán való értékesítés eseteit kivéve — védett zálogjogát másra átruházhatja, másnak átengedheti : nyilvánvaló, hogy az engedménynek az uj szerző, az engedményes javára való bekebelezését sem lehet megtagadni. Az meg épen a dolog természetének követelménye, az átruházásnak (az engedménynek) természetes következménye, hogy az átruházó (engedményező) jelzálogintézet zálogjoga mellett kieszközölt jogi természet feljegyzést kérelmére kitörölni s az engedmény bekebelezésénél az esetben, ha az átruházott zálogjogot jelzálogintézet szerezte meg, ennek kérelmére az említett jogi természetet újból feljegyezni kell; mert ha a törvény a jelzálogintézetnek nyilván jogot adott ahhoz, hogy a jogi természet feljegyzését kérelmezze vagy saját felelősségének terhe alatt mellőzze : bizonyára korlátlanul megilleti a jelzálogintézetet az a jog is, hogy a közbejött átruházás (engedmény) folytán az eredeti feljegyzés kitörlését, vagy a közbeeső átruházással alakult helyzet nyomán az ennek megfelelő s az eredetitől egészen független feljegyzést is eszközölhessen. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nézetünk helyes voltának igazolására adott esetre hivatkozhatunk. Köböljük a jogesetet ugy, mint az „Ügyvédek Lapja" idei 20-ik szamában megjelent.