Telekkönyv, 1898 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1898 / 7-8. szám

98 végrehajtás nem intézhető s azokra vonatkozólag, a csőd folytán való értékesítés eseteit kivéve, harmadik személyek jogokat egyáltalán nem szerezhetnek. Az a kérdés, hogy a törvény eme rendelkezése megfosztja-e a jelzálogintézetet a minden tulajdonost korlátlanul megillető abbeli jogától, hogy a javára bekebelezett zálogjoggal épen ugy, mint más jelzálogos hitelező, szabadon rendelkezzék ? Szerintünk nem fosztja meg. Mi czélból alkották az 1876. évi XXXVI. törvényczikk 17. §-át ? A törvény czélját világosan kifejezik e törvényjavaslat indokolása ide vonatkozó részének következő szavai : Mivel a jelzálogos követelések egyedül a jelzáloglevelek fedezetéül szolgálnak, gondoskodni kell, hogy a végrehajtás vagy a csőd esetében a pénzintézetek ezen betáblázott követelései más hitelezők által le ne foglaltassanak és igy a záloglevelek biztositéka el ne euyészszék. E czélból a §. azon intézkedést tartalmazza, hogy a pénzintézet elleni cégrehajtás esetéhen a záloglevelek biztositéka más hitelezők által le nem foglalható, hanem csak a záloglevelekre fordítandó. íme, nyilvánvaló, hogy a 17. §. mogszoritó rendelkezését nem a jelzálogintézet ellen tilalmul, hanem annak javára más hitelezők ellenében való oltalmul állították fel. De hát miért is fosztotta volna meg a törvény a jelzálogintézetet zálogjoga feletti szabad rendelkezési jogától ? Volt volna-e erre ok ? volt volna erre szükség '? Semmi ok, semmi szükség sem volt reá. A törvény oly sok biztosítékot nyújt a záloglevéltulajdonosoknak, hogy semmi ok és semmi szükség sem lehetott arra, hogy a zálogleveleket saját közvetlen felelősségére kibocsátó intézetet, mint a jelzálogos követelések tulajdonosát, az egyéni tulajdonnal járó szabad rendelkezési jogában bármely irányban is korlátolja. Lássuk csak miféle biztosítékokat nyújt a törvény a záloglevél-tulajdonosnak V A biztosítékok a következő §§-ban vannak : 4 g_ Az 1. és 2. §§-nak megfelelő, ezentúl alakulandó részvénytársulatok és szövetkezetek, záloglevelek kibocsátása előtt, ezeknek külön "biztosítására rendelt legalább kétszáz ezer forintnyi alapot tartoznak alkotni s annak összegét alapszabályaikban kitüntetni. 5. A záloglevelek külön biztosítására rendelt alap a záloglevél-birtokosok összességének biztositékául szolgál s ezen alapra, illetőleg annak alkatrészeire végrehajtás nem intézhető. A záloglevelek külön biztosítására rendelt alapot a jelzálog-intézet csak alapszabályainak ez irányban eszközlött módosítása s ezen alapszabály-módosításnak az illetékes törvényszéknél való bejegyeztetése után csökkentheti, még pedig legfeljebb oly mértékben, hogy a csökkentett alapnak fenmaradó része a 4. §-ban meghatározott kétszázezer forintnál kevesebb ne legyen és a zálogintézet forgalomban levő záloglevelei összegének legalább is huszadrészét képezze. 12. §. A záloglevelek kibocsátására jogosított jelzálog-intézetek csak azon kölcsönköveteléseik erejéig bocsáthatnak ki záloglevelüket, melyek alapszabályaiknak megfelelőleg engedélyeztettek és jelzálogok által teljesen fedezvék. 13. §. A jelen törvény hatályba lépte után engedélyezendő kölcsönöknél a fedezet akkor tekintetik teljesnek, ha a jelzálog értéke alapszabályokban meghatározott becslés sze-