Telekkönyv, 1898 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1898 / 6. szám - A követelés átruházása

93 elkésés okából utasította el, a sorrendi végzésben pedig az Y takarékpénztárnak a 3980 írt tőkének s jár. beváltása és á C. 3. és C. 5. sorsz. a. követelések tekintetében előterjesztett kérelmét pedig felében teljesitethetőnek nem találta, azért, mert az X takarékpénztár igazolta, hogy követelése 5900 frt tőke s jár. áll fenn, az Y takarékpénztár pedig csakis 3980 frt tőkét s jár. kívánta magához váltani. Az Y takarékpénztár felfolyamodása folytán a II. bíróság következően határozott. 1. Az X. takarékpénztárnak 3980 frt tőke s járulékaiból álló követelését az Y takarékpénztár által letétbe helyezett összeg által beváltottnak mondotta ki; mert az 1881; LX. t.-cz. 190. §-ának 4. bekezdése szerint a későbbi jelzálogos hitelezőknek jogukban áll az előttük levő jelzálogos követelést az árfelosztásig készpénzzel kifizetve magukhoz váltani, e szerint az Y takarékpénztárnak, akinek az elárverezett ingatlanokra C. 5. s. sz, alatt bekeblezett követelése az X. takarékpénztárnak ugyanott C. 3. s. sz. alatt bekeblezett követelésénél későbbi, jogában állott az X takarékpénztárnak ezt a követelését beváltani, — minthogy pedig a felvett jegyzőkönyvből kitűnik, hogy az Y takarékpénztár az X takarékpénztárt az általa soroztatni kivánt s az első izben tartott tárgyalás napjáig kiszámított kamatokkal együtt 4936 frt 94 krt tevő követelésének kifizetése czéljából a tárgyaláskor a megfelelő összeggel megkínálta, amely összeget azonban az X. takarékpénztár el nem fogadott, s minthogy ennek következtében a 4936 frt 94 krnak letétbe helyezése a fizetést helyettesíti: X takarékpénztárnak az általa soroztatni kért részét az Y takarékpénztár által beváltottnak kimondatni s a követelésnek beváltott részét az Y takarékpénztár javára átruházni kellett. 2. Ellenben az Y takarékpénztárnak azt a kérelmét, hogy az Y takarékpénztár által beváltottnak mondassék ki az X takarékpénztárnak egész követelése vagyis a bekeblezett 5900 frt tőkének s jár. az a része is, amelyet az X takarékpénztár soroztatni nem kivánt, a másodbiróság a következő indokokból utasította el: »mert biztosítéki összeg bekeblezése által egyedül a rangsorozat határoztatik meg, amelyben a hitelezőnek követelése a bekeblezett biztosítéki összeg keretében a zálogtárgyból ki fogna elégíttetni, a biztosítéki összeg tehát nem állapit meg követelést, hanem amennyiben a hitelező a biztosíték erejéig kielégítést kíván, tartozik igazolni, hogy olyan követelése van, amelynek biztosítására a bekeblezett biztosíték szolgál, s mert ebből következik, hogy amennyiben az ekkép érvényesített követelés összege a bekeblezett biztosíték összegét ki nem meriti, a biztosítéki összegnek ez a fennmaradó része a hitelezőt meg nem illeti, az tehát beváltás tárgyát nem képezheti, s mert ennek alapján, tekintettel arra, hogy az X takarékpénztár javára C. 3. sorsz. alatt 5900 frt tőke s jár. erejéig biztosíték van bekeblezve, ezt a hitelezőt pedig a tárgyaláskor tett kijelentése szerint a végrehajtást szenvedő ellen csak az a követelés illeti meg, amelyet ez a hitelező felszámított, s tekintettel arra. hogy a felszámított követelés összege az egész biztosítéki összeget ki nem meriti, nyilvánvaló : hogy a biztosítéknak azt a részét, amelyet a végrehajtást szenvedő ellen az X takarékpénztár jogosan nem igényelhet, az Y takarékpénztár sem válthatja be.« 3. Végre helyt adott a Il-od bíróság az Y takarékpénztár annak a kéret-