Telekkönyv, 1897 (2. évfolyam, 1-8. szám)

1897 / 2. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. [6. r.]

54 a szegedi kir. ítélőtábla kimondotta a döntvénytárba felveendő következő H a t á r o z a t o t : A végrehajtási eljárásban, ha a végrehajtási ügyben a kir. törvényszék van hivatva intézkedni s a kir. törvényszék nem mint a végrehajtás foganatosítására megkeresett telekkönyvi hatóság jár el, a félelmei- magukat ügyvéd által kell képviseltetniük. Indokolás: A törvénykezési rendtartásról szóló 1868. évi LTV. t.-cz. abban az időben, midőn az a 85. §-ban a felek képviseltetéséről rendelkezett, a végrehajtási eljárás szabályait is magában foglalta. A törvénynek az a beosztása, hogy a második czim" harmadik fejezetében előbb általában a képviseletet, utóbb pedig az előző czim ékkel összefüggően a nyolczadik czim alatt a végrehajtást szabályozta s az eljárás némely eltérő módjáról csakis a kilenczedik czim alatt intézkedik, azt tünteti fel, a mi a fennállott semmitőszéknek 1S7G. évi november hó 28-ik napján 19,911. szám alatt kelt teljes ülési megállapodásában is kifejezésre jutott, hogy az 1868. évi LIT. t.-cz. 85. §-ának rendelkezése a végrehajtási eljárásra is kiterjedt. Ha pedig ez igy volt. akkor az 1881. évi L1X. t.-cz. 12. §-a rendelkezésének is ki kell terjedni a végrehajtási eljárásra, mert ez a szakasz az 1868. évi LIT. t.-cz. 85. §-a helyett vétetett fel a törvénybe. Azzal, hogy jelenleg a végrehajtás többé nem a törvénykezési rendtartásiján, hanem külön törvényben van szabályozva, az 1881. évi LIX. t.-cz. 12. §-ának a végrehajtási eljárásra is kiterjedő hatálya meg nem szűnt. Ezt mutatja a két törvény közt általában létező szerves összefüggés, mely különösen abban is jelentkezik, hogy az 1881. évi LX. t.-cz. 34. §-a a felfolyamodásra nézve a törvénykezési rendtartás általános rendelkezéseire utal, és hogy a sommás és rendes perekből eredő végrehajtási ügyekben a végrehajtási eljárásról szóló törvény mindaddig, mig az ügy a végrehajtás foganatosítására hivatott bírósághoz át nem tétetik, az eljárás nemének a megkülönböztetését fenntartja. így mig a rendes perekben a végrehajtás elrendelését az 1881 : évi LX. t.-cz. G. §-a értelmiben mindig Írásbéli beadványban kell kérni, addig sommás perekben a 7. §. értelmében, ingatlanokra vezetendő végrehajtás kivételével, a végrehajtás elrendelése szóval is kérhető. Ilyen megkülönböztető rendelkezést tartalmaz ugyanama törvénynek 10. §-a, a 236. §. negyedik bekezdése, a 249. és 251. §.. valamint a 2. §. által fenntartott 1874. évi XXXT. t.-cz. 116. §-a. melyekben az eljárásra hivatott bíróság minőségéhez képest a feleknek szükséges meghallgatása czéljából sommás vagy jegyzőkönyvi tárgyalás tartása rendeltetik. A jegyzőkönyvi tárgyalás pedig, melyről a végrehajtási törvény rendelkezik, ha mindjárt nem is peres tárgyalás, még sem lehet más, mint az a jegyzőkönyvi tárgyalás, melyet az 1868. évi LIY. t.-cz. 144.