Telekkönyv, 1897 (2. évfolyam, 1-8. szám)

1897 / 2. szám - A végrehajtási törvény 157. §-ának fogyatkozásai. 3. r.

39 rési kérvényre hozott árverési hirdetménynyel hatályon kivül helyezett — a végrehajtató kérelmére hozott és kibocsátott — korábbi árverési' hirdetmény értelmében leszen az árverés megtartandó ; csupán azon egy okból, hogy a tulajdonostársak kérvényükre hozott árverési hirdetmény költségeit nem előlegezték. Hogy ezen költségelőleg mennyi legyen, és kinek a kezeihez fizettessék : arról a törvényben egy árva szó sem foglaltatik. De nem is foglaltathatik, a mennyiben az árverést kérő kötelessége az árverési hirdetményt, ha az elárverezendő ingatlanok értéke 300 frtot meghaladja, saját érdekei tekintetéből a rendelt lapban meghirdettetni ; mert ellenesetben az árverés nem fogna megtartatni, vagy ha megtartatnék, a végrehajtási törvény 179. §. b) pontja alapján megsemmisíttetik. Az idézett 157. §-ban az sem foglaltatik, hogy azon esetben, a midőn a végrehajtás alá vett jutalék a végrehajtási törvény 152. §-ában meghatározott minimális értéken aluli és csak a tulajdonostársak jutalékaival felüli, ez esetben a tulajdonostársak miért legyenek kötelesek az árverési hirdetményt valamely hírlapban meghirdettetni — akkor, a midőn ők ingatlanaikkal szabadon rendelkezhetnek, — hiszen nekik jogukban áll ingatlan illetékeiket szabadkézből is eladni, vagy azokat másnak elajándékozni, különösen azon esetben, a midőn birtokilletőségeik tehermentesek. Egészen másképen állana a dolog, ha azok zálogjogilag terhelve lennének; mert ez esetben mások jogai csorbittatnának, hogy ha az ingatlanok csak ugy persnb birói uton elvesztegettetnónek. A végrehajtató jogai nincsenek érintve, illetve megcsorbitva az által, hogy ha a tulajdonostársak árverési kérelmükre hozott árverési hirdetményt a hírlapban közhírré nem teszik, ő az által jelzáloga tekintetében sem több, sem kevesebb jogot nem nyer, de biztositéki előnyt mindenesetre élvez, a mennyiben az egész ingatlan minden körülmények között jobban lesz elértékesithető, mint ha az csak bizonyos hányadrészek szerint lenne eladva. Az idéztem törvény igában foglalt intézkedés ütközik a hivatkozott törvény 152. §-ának 5. pontjába, a mennyiben itt világosan kimondatott az. hogy bármely érdekelt félnek jogában áll a hirdetményben kijelölt hírlapon kivül bármely más lapban is saját költségére az árverési hirdetményt meghirdettetni. És igy nincsen értelme annak, hogy a birtokostárs, illetve tulajdonostárs árverési kérvényének helyadása esetén a hirdetményi költségeknek záros határidő alatti befizetésére a 157. §. végpontjában foglalt következmények súlyos terhével sujtassék, tudni illik : hogy azok be nem fizetése esetében a kérelmére elrendelt árverés és a kibocsátott hirdetmény hatályon kivül helyezésével az ezen hirdetménynyel már korábban hatályon kivül helyezett végrehajtató kérelmére hozott volt hirdetmény alapján tartassák meg az árverés. Én ugy hiszem, hogy a végrehajtási törvényt alkotóknál a 157. g-ban foglalt meghatározások ellentmondó értelmét, valamint a 152. $-ban foglalt intézkedéssel ellentétben álló felfogást a téves