Telekkönyv, 1897 (2. évfolyam, 1-8. szám)

1897 / 6. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. [9. r.]

147 Ha követelések hátralékban levő kamatokkal együtt nyilvánköny vekbe bejegyeztetnek, a kamatok illetékszabás tekintetében a bejegyzési kérvény benyújtása napjáig számittatnak. Az elsó'ségi jogok átengedésének bejegyzéseitől, ha az átengedés visszteher mellett történt, a bejegyzési illeték a visszteher értéke szerint szabatik meg. Ha pedig az átengedés ingyen történt, ezen esetben bejegyzési illetéknek helye nincsen. 4. A bejegyzési illeték alapjául veendő érték nem lehet nagyobb, mint maga az ingatlan értéke, a melyre a bejegyzés történik.1 5. Takarékpénztárakból, árvapénztárakból, vagy valamely közhitelintézettől szándékolt kölcsönvétel eseteiben, midőn a kölcsön az emiitett intézet javára előzetesen telekkönyvileg bejegyeztetik, ezen bejegyzés azonban ismét kitörültetik, mivel a kölcsönvétel nem jött létre, az illetékkötelezett az érintett bejegyzésért járó illetéknek törlését vagy visszafizetését a kölcsönügylet létre nem jöttének hiteles igazolása mellett igényelheti, (v. ö. 92. tét. 3. jegyz.)2 6. Ha a telekkönyvbe való bejegyzés oly okirat vagy jogügylet alapján kérelmeztetik, mely készpénzben fizetendő illeték alá esik, azon esetre, ha az illeték sz. elvi j. h. szerint pedig ha több 100 írton alóli, de együtt 100 frtot meghaladó összegek betáblázása kéretik, a bejegyzési illeték megállapításánál ezek az összegek azért, hogy egy kérvényben tárgyaltatnak, össze nem számithatók s igy a 100 írton aluli összeg után ebben az esetben sem jár bejegyzési illeték, mert a jogügyletek iránti batározmányok is figyelembe veendők, e szerint pedig 100 forinton aluli összeg bejegyzése a 16. tét B. h) pontja alapján feltétlenül illetékmentes. Arra nézve, hogy a tőke mikor tekinthető ismételten bekebelezettnek vagy mikor nem és igy mikor lehet a mellékjárulékok után mint különbözeti, illetve mint újonnan bekebelezett összegek után az illetéket kivetni. 1. a jelen magyarázatok 4. pontját. A kamatok kiszámithatása czéljából szükséges, hogy a telekkönyvi hatóságok az illetékkiszabás végett megküldött bejegyzést rendelő végzések ügyszáma mellett a beadvány érkezési idejének napját is kitüntessék. Ha a végrehajtási zálogjog a polgári bíróság hivatalos megkeresése folytán kebeleztetik be, a kamatok addig a napig számitandók, a mely napon a polgári bíróság megkeresése a telekkönyvi hatósághoz érkezett. Csak határozottan megjelölt lejárt kamatokat lehet a bejegyzési illeték alapjául veendő összeghez hozzászámitani, míg ha lejárt kamatok bekebelezése a lejárati idő megjelölé-e mellett nem kéretik, hanem csak egyszerűen a kamatláb tüntettetik fel. az az illeték kiszabásánál figyelmen kivül hagyandó. (1155—88.) Törlesztési részletekre adott kölcsönök bekebelezésénél az illeték csak a töke összege után szabható ki. 1 A 16. tételhez tartozó jegyzetek 4. pontja alkalmazandó felülkebelezések esetén is, ha a felülkebelezett összeget az alapzálogjog nem fedezi •, vagyis ilyenkor az illeték az alapzálogjog értéke után jár. (1418—89.) Ha a zálogjoggal terhelt ingatlan értéke 100 frtot meg nem halad, a 16. tét. B. b) pontja értelmében bejegyzési illeték nem követelhető. A 7/io°/o"rál> illeték törlése nem igényelhető azon a czimen, hogy a jelzálog értéke az előző bekebelezések által ki van merítve. (1980 — 94.) Az oly esetekről, melyekben a jelzáloglekötéseknél a kötelezettség értéke meg nem állapitható 1. az 54. tét. 1. jegyzetét. 2 A magyar földhitelintézet javára előzetesen bebebelezett, de tényleg létre nem jött intézeti kölcsönök meghiúsulásának igazolására s igy a bejegyzési illeték törlésére elegendő az intézet igazgatóságának czégaláirással ellátott nyilatkozata (88. é. 4891. sz. p. m k. P. K. 165. E. T. 134. 1.) Ha a jelzálogilag biztositott hitel igénybe nem vétetik, csupán ebből az okból a jelzálogi biztosítás után befizetett 7/10°/0-tóli illeték nem törülhető, (p. b. 9724—88.)