Telekkönyv, 1897 (2. évfolyam, 1-8. szám)

1897 / 6. szám - A jelzálogjog kitörlése időmúlás alapján. 1. r.

132 Nem osztozom azonban abban, hogy a telekkönyvi hatóság által elrendelt tulajdonjogi bekebelezés, főleg a bekebelezést rendelő végzés jogerőre emelkedése után évekkel a telekkönyvvezetőnek a tkvi rdts 168. §-a értelmében tett jelentése alapján, ugyancsak a telekkönyvi hatóság által az érdekelt felek meghallgatása nélkül előjegyzésre volna átváltoztatható. Nézetem az, hogy erre a felek kérelme s főleg meghallgatása s ezek beleegyezése nélkül az adott esetben a telekkönyvi hatóságnak joga sincs. De eltekintve ettől, kérdem : mivel lett helyesebb a t . . . i 1601. sz. tjkönyv azzal, hogy F. János és neje Cs. Zsuzsanna bekebelezett tulajdonosok helyett előjegyzett tulajdonosok lettek ? A nyilvánkönyvi zavar fenáll ezután is, sőt a szerencsétlen s egyáltalán a telekkönyvi intézményben határozottan czélt tévesztett eiőjegyzés által még nagyobb mértékben, mint az előbbi állapotban s idővel a további birtokváltozások és zálogjogi bejegyzések által oly bonyolult nyilvánkönyvi állapotok jöhetnek létre, melyekben a legnagyobb fáradtság és időveszteség mellett a szakember is csak alig fog tudni eligazodni. A helyesbitésnek nem az a czélja, hogy egy létező helytelen bejegyzés helyett ennél még helytelenebb és több zavart okozó másik bejegyzést teljesítsünk csak azért, mert látszólag ez a tkvi rendtartás követelményeinek inkább megfelel; de az, ha már a helytelen bejegyzés megtörtént, hogy a nyilvánkönyvek helyes vezetése érdekében ugy történjék a helyesbítés, hogy azzal sem a rendeletek, sem a felek érdekei összeütközésbe ne jöjjenek s a mellett a nyilvánkönyvi állapot könnyű áttekinthetősége biztosittassék. Nem czélom, hogy a telekkönyvi rdtsnak az előjegyzés megengedhetőségének czélt tévesztett intézkedését illetőleg bővebb fejtegetésbe bocsátkozzam, mert az előjegyzés hátrányos ós káros volta a szaklapokban már sokszor volt megvitatva s valóban a tapasztalat szerint épen ez képezi a telekkönyveinkben oly nagy mértékben előforduló zavaroknak és nehéz áttekinthetőségnek kutforrását s a mellett ez a legtöbb esetben a jogkereső közönség félrevezetésére is alapul szolgál, azért ezt mellesleg megjegyezve a szőnyegen levő helyesbitésnek e módját már azért sem helyeselhetem. Ugyan mit csinálna czikkiró ur, ha önnek egy ily jogérvényesen bekebelezett tulajdonos ellen jóhiszemüleg szerzett zálogjogát azért, mert a helyesbítés folytán évek múlva az előjegyzésre átváltoztatott tulajdonjognak valamely érdekelt fél kérelmére az előjegyzés nem igazolása indokából lett törlése miatt szintén kitörültetni rendelné a telekkönyvi hatóság ? Pedig az adott esetben ez a dolognak természetes és szabályszerű következménye lenne. Nemde igazságtalanság volna egy jóhiszemű hitelezőt szerzett nyilvánkönyvi jogától megfosztani azért, mert ő bizva a telekkönyvben s az adós feltétlen tulajdonjogát biztosítva látván, jóhiszemüleg hitelezett neki ?