Telekkönyv, 1897 (2. évfolyam, 1-8. szám)

1897 / 4-5. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. [8. r.]

104 (a fővárosban a központi d. és illetókszabási) hivatalhoz átteendő törlési végzések alapján netán szükséges illetékkiszabás eseteit ; dd) mindazon bejegyzések, melyek külön szabályok által az úrbéri kötelék megszüntetése, a földtebermentesités, a telekkönyvek bebozatala, a földbirtoknak rendezése, az erdei szolgalmaknak a határőrvidéken való megváltása stb. tekintetéből bélyegmentességet nyertek ee) ismételt bejegyzése ugyanazon kölcsönkövetelésnek ugyanazon hitelező javára.2—3 Ezen illetékmentességnek tehát nincs helye, ha egyszersmind a jogosított félre nézve történt változás lenne bejegyzendő, és nem terjedhet ki azon értéktöbbletre, amelylyel az uj bejegyzés folytán szerzett zálogjog értéke emelkedett;4 1 Váltságtartozások telekkönyvi bekebelezésének illetékmentességéről 1. a 14. tét. y) pontjához 10. sz. a. fűzött rendeletet és határozatot. 2 A 16. tét. D. eej pontjában megadott illetékmentességet nem szünteti meg az a körülmény, ha a zálogjog bekebelezését kérő beadványban az 1881. LX. t. cz. 135. §-ának második bekezdése ellenére nem említtetik meg, hogy a követelés részben vagy egészben már korábban is biztosítva volt. (1690—91.) 3 Abban az esetben, ha a kielégítési végrehajtás során, a kielégítési végrehajtás egy már zálogjogilag bekebelezett tőkére nézve feljegyeztetik, s egyidejűleg ugyanezen tőkének még eddig bekebelezve nem volt járulékaira, valamint a perköltségekre nézve a kielégítési végrehajtási zálogjognak bekebelezése is elrendeltetik: 7/10°/0-tóli illeték kivetésének helye nincs, ha az újonnan bekebelezett járulékok és perköltségek összege a 100 forintot nem haladja meg (D. 23—86.), mert a feljegyzés nem egyenlő hatályú a bekebelezés v. előjegyzéssel és így a feljegyzés erejéig ismételt bejegyzésről nem lehet szó. Habár a telekkönyvi hatóság egy már bekebelezett tőkére a végrehajtási zálogjognak nem feljegyzését, hanem a végrehajtási törvény 136 és következő §§-ai ellenére bekebelezését rendelte" is el, e végzés alapján csakis az eddig még bekebelezve nem volt járulékok összegétől (feltéve, hogy az 100 frtot meghalad) jár a bejegyzési illeték (1089—88 ); viszont ha a telekkönyvi hatóság egy már bekebelezett tőkének még eddig bekebelezve nem volt járulékaira, valamint a perköltségekre nézve is, a kielégítési végrehajtási zálogjognak a végrehajtási törvény 135. és 136. §§-ai ellenére szintén tévesen csak feljegyzését és nem bekebelezését rendelte el, a még eddig bekebelezve nem volt összegtől — feltéve, hogy az 100 frtot meghalad — bejegyzési illeték fizetendő. (879—87 ) Midőn a tőkével együtt a perköltségek biztosítására bizonyos összegű óvadék is lett bekebelezve s ezután az illeték annak idején szabályszerüleg lerovatott : a végrehajtási zálogjog bekebelezésénél a perköltségeknek csak az az összege számítandó az ujabban bekebelezett járulékokhoz, a mely a már erdetileg bekebelezett óvadéki összeget meghaladja, s illeték csak akkor jár, ha ez a különbözet a kamatokkal együtt a 100 frtot meghaladja, (p. b. 12,086—87) Ismételt bekebelezés történik azonban akkor, ha az eddig elősorolt esetekben a zálogjog egyidejűleg más ingatlanokra is kiterjesztetik, amikor a jelen eej pont 2-dik bekezdése szerint a még eddig biztosítva nem volt többlettől az esetleg már eddig mentesen biztosítva volt tőkétől a 7/10°/0-tóli illeték akkor is jár, ha az 100 forintot nem halad meg, de a már bejegyezve volt összeggel együtt a 100 forintot felülmúlja. 4 A 16. tét. D. ee) pontjában emiitett személybeni változás az, pl. ha az időközben történt engedményezés akár önállólag, akár a végrehajtás feljegyzésével egyidejűleg kebeleztetik be; vagy ha a czégtag javára bekebelezve levő követelés magára a czégre, mint jogi személyre átkebeleztetik. (p. b. 9588—94.) A zálogjog tulajdonjogának elöröklés utján való megszerzéséről 1. a 16. tét. B. pontjához 4. sz. a. fűzött fejtegetést. A zálogjog értékének emelkedése pedig vagy abban