Telekkönyv, 1897 (2. évfolyam, 1-8. szám)
1897 / 4-5. szám - Az 1892. évi XXIX. t.-czikkben szabályozott eljárásnak folyamatba tételét megtagadó elsőbirósági végzés ellen van-e helye felfolyamodásnak?
92 ke'zései irányadók. Az ellentmondás és felszólalás egy példányban nyújtandó be. A példány, mely a bíróságnál marad, *tz érdeklettek által mindenkor megtekinthető. Kétségtelen tehát, hogy az 1892. évi XXIX. t.-cz. által szabályozott eljárás ugyanaxon elveken alapul, mint a betétszerkesztési eljárás. Már pedig a betétszerkesztési eljárásnak sarkalatos alapelve az, hogy a kérvényt pótló jegyzőkönyvre hozott végzésen kivül (1891. évi XVI. t.-cz. 12. és 13. §§. 19,665/1893. sz. utasítás 73.T 74. §§.), melyek elintézésére a tkvi rendelet intézkedései alkalmazandók, közvetlen felfolyamodásnak helye nincs s hogy minden sérelmet elsősorban előterjesztéssel, ellenmondással, felszólalással vagy törlési keresettel kell orvosolni; a mi az 1886: XXIX. t.-cz. 57., 62—66. és az 1889: XXXYIII. t.-cz. 17. és 28. §-aiból is nyilván kitűnik. Ezeknél fogva tisztán áll — legalább előttünk — az, hogy a 24,366/1893. sz. igmr. 93. §-ának 3-ik bekezdését akként értelmezni, hogy ennek rendelkezését csak akkor lehet alkalmazni, ha a megtagadó végzés az eljárás befejeztével keletkezett, de nem egyszersmind akkor is, midőn az eljárás megindítása nélkül közvetlenül utasították el a kérelmet, — szerintünk nem lehet. Egészen másként áll a kérdés akkor, ha nem a törvény alkalmazásáról, hanem annak megbirálásáról vagy uj törvényhozási intézkedésről van szó. Joggal föl lehet tenni azt a kérdést, hogv helyes-e az, hogy az 1892. évi XXIX. t.-cz. 2. §. 2. a) és b) s a 3. §. c) és d) pontjainak eseteiben az eljárás megindítása nélkül vagy annak befejezése után hozott elsőbirósági megtagadó végzés ellen nincs helye felfolyamodásnak ? Szó sincs róla, hogy ez a rendelkezés a betétszerkesztési eljárásnál nagyon helyén van; mert, miként az 1886 : XXIX. t.-cz. javaslatának igazságügyminiszteri indokolása mondja : „ha a betétek szerkesztésére kirendelt bizottságnak intézkedései jogorvoslatokkal megtámadhatók volnának, ez a munkálatot ok nélkül nehezítené ésgátolná. Es a bizottság összes intézkedése mindaddig, mig a betétek szerkesztését meg nem kezdi, inkább anyaggyűjtés, mint oly cselekmény, mely magában véve jogszerzés vagy jogsérelemre vezetne. A bizottságnak jogokat érintő intézkedései tulajdonkép csak akkor kezdődnek, miiior a bizottság a betétek szerkesztéséhez ténylegv hozzáfog; ezen intézkedések pedig csak akkor fognak tudomásra jönni, a mikor a betétek feltáratnak és ezen időtől kezdve nyitva áll a felszólalási határidő is. A bizottságnak csakis a 38. §. (törv. 48. §.) alapján tett intézkedése vehető olyannak, mely jogorvoslat tárgyát képezhetné. De a fél jogaiban ez esetben sem szenved,, azok érvényesitésétől el nem üttetik, csupán a kivételes érvényesítéstől esik el. Ez okokból elégségesnek tartom a netaláni jogsérelmek orvosolhatására a hirdetményi határidőt, a bizottság részéről szenvedett egyéb sérelmek orvosolhatására pedig a tkvi hatóságnál a panasztehetést."