Telekkönyv, 1897 (2. évfolyam, 1-8. szám)

1897 / 3. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. [7. r.]

87 ségü határozata szerint ugyanezen l9/,0% illeték fizetendő a tkvi bejegyzések után, ha a hiteltelekkönyvek készítése alkalmával valamely ingatlan nem a tényleges tulajdonos, hanem tévedésből másnak nevére telekkönyveztetett és későbbi birtokkiigazitási eljárás folytán a tévesen telekkönyvezett birtoktest csak a hirdetményi határidő után iratik át kiigazitólag a valódi tulajdonosra ; mert ugyanazon bíróságnak 81—84. számú elvi jelentőségű határozata szerint, ha a tkvi végzés által a felek hibájából történt téves bekebelezés igazittatik ki, pl. adásvételi szerződésbe tévedés folytán más ingatlanok tjkvi és hr. számai iratnak, mint a melyek fölött az ügylet létrejött s a felek a tévedépre már csak a kérelmükre történt telekkönyvezés után jönnek rá és ekkor közös nyilatkozatban megengedik, hogy a tévedésük folytán vevő nevére bekebelezett ingatlan az eladóra visszairassék s vevő nevére a tényleg eladott ingatlan tulajdonjoga bekebeleztessék, a bejegyzés után szintén a tkvi kiigazitási l9/10°/o illeték fizetendő ; mert végül a 872—87. sz. elvi jelentőségű határozat szerint csupán azon esetben nem tartoznak felek a kiigazitási illetéket fizetni, ha a helytelen telekkönyvezés a tkvi hatóság vagy hivatal hibájából történt. De még azon esetben is, ha a betétszerkesztés alkalmával érvényesített tkvi kiigazítások után nem járna bejegyzési illeték, a kiigazitás tárgyáról a legtöbb esetben már csak azért is értesítendő az illetékkiszabást teljesítő pénzügyi hatóság, hogy a téves bejegyzés alapjául szolgált jogügylet folytán nem a ténylegesen eladott ingatlan után kiszabott illeték helyesbittessék. Könnyebb megértés okából szolgáljon itt a következő példa : Valaki elajándékozza egy 10 holdas birtokrészletét a fiának. A szerződésbe a 10 holdas birtokrészlet helyett tévedésből beiratik átadónak ugyanazon dülőbeli egy holdas birtokrészlete hr. száma, minélfogva tkvileg is ez iratik át szerző nevére. Minthogy a szerződésben vételár vagy érték nem foglaltatik, az adóhivatal kiszabja az egy holdas részlet után az illetéket az adó alapján. A betétszerkesztésnél rájönnek a tévedésre s a kiigazításról jegyzőkönyvet vesznek fel. Nem kötelessége-e a bizottságnak az ilynemű kiigazításokat az illetékjegyzékbe felvenni ? ! Egyébiránt a betétszerkesztési törvények, a kiigazitások után járó bejegyzési illetéket sehol sem említik, tehát a bélyeg- és illetéktörvények 16. tételének A. b) pontja a betétszerkesztésnél is alkalmazandó mindaddig, mig azt ellenkező törvény vagy törvényen alapuló rendelet meg nem szünteti, a milyennek azonban az utasítás 145. §-a annyival kevésbé tekinthető, mert abban csakis az illetékjegyzék vezetésére vonatkozó utasítás adatik meg a betétszerkesztőknek. L. L. A VII. kérdésre. Kérdező már maga helyesen megfelelt a kérdésre. A rideg jog szerint a bíró rendszerint egyedül felel személyével és vagyonával az elintézésért még akkor is, ha a bíró által elfogadott és aláirt fogalmazványt a telekkönyvvezető vagy segédtelekkönyvvezető készítette. De ennek nem az a következménye, hogy a bevezetést teljesítő telekkönyvvezető és segédtelekkönyvvezető feltétlenül és vakon engedelmeskedni tartozik a biró parancsának akkor is, mikor az téved, elnéz vagy hibáz. A tlkvi rendt. 168. §-a kötelességévé teszi a bevezetést teljesitőnek azt, kogy ha valamely nyilvánkönyvi aggályt vagy a bírósági intézkedésben valamely Írásbeli hibát vagy más fogyatkozást vesz észre, azt