Telekkönyv, 1897 (2. évfolyam, 1-8. szám)

1897 / 3. szám - Telekkönyvi iskola. A kérvényről. [7. r.]

85 Hogy pedig a forgalmon kivüli dolgok zálog tárgyai nem lehetnek, ez abban találja alapját, hogy a forgalmon kivüli dolgok rendszerint el nem idegeníthetők, s harmadik személy által meg nem szerezhetők; már pedig a zálognak az a rendeltetése, hogy abból a hitelező szükség esetén kielégítést nyerhessen. Nem szenved kétséget, hogy a használatban levő templom és temető rendeltetésüknél fogva : forgalmon kivüli dolgok s mint ilyenek, zálog tárgyai nem lehetnekTételes törvényünk csakis a róm. kath. egyházra nézve van, az 1559. évi 51. t.-cz. kimondja, hogy az egyház javait sem zálogul, sem örökre eladni vagy csonkítani nem szabad. J, V. Az V. kérdésre. 1. Abból a czélból, hogy a volt telkes jobbágyokat (sessionalistákat) megillető, de a község javára helyszínelt legelő az egyes volt telkes jobbágyok nevére tulajdonjogilag bekebeleztessék, a következő lépéseket kell megtenni: a) A m. k. igazságügyminiszternek az 1890. évi június 2-ik napján 20,326. szám alatt kibocsátott rendelete 3. §-ának harmadik bekezdése értelmében a községi képviselőtestületnek határozat alakjában ki kell mondania, hogy a legelő úrbéri minőségű és mint ilyen, tévesen van a község nevére telekkönyvezve. Ezt a határozatot törvényhatóságilag leendő jóváhagyás végett a vármegyéhez kell felterjeszteni ; ha ez megtörtént: b) ezután az 1894 : XII. t.-cz. 12. §-ának ama rendelkezésénél fogva, mely szerint osztatlan állapotban levő közlegelők csak akkor oszthatók fel, ha a földmivelésügyi miniszter a felosztáshoz az engedélyt megadta: az idézett t.-cz. életbeléptetése és végrehajtása tárgyában az 1894. évi október hó 17-ik napján 48,000. szám alatt kelt földmiv. miniszteri rendelet 12. §-a értelmében a felosztási engedély iránti kérvényt kell a földmivelésügyi minisztériumhoz intézni s azt a főszolgabirónál benyújtani. c) Ha a nevezett minisztérium a kért engedélyt megadta : akkor az a) pontban körülirt határozattal, a b) pontban megjelölt engedélylyel és hiteles telek jegyzőkönyvi (betéti) másolattal felszerelendő kérvényt kell egy vagy több volt telkes jobbágynak az illető törvényszékhez beadni és abban a közös úrbéri legelő felosztása iránti eljárás megindítását kérnie. Az eljárás módozatát és menetét, úgy a felosztás folytán egyeseknek jutandó legelőilletmények telekkönyvezését a kir. törvényszék s az általa megkeresendő telekkönvvi hatóság hivatalból eszközli. A felosztási tervezetet az eljárás folyamában az összes jogosítottak meghallgatása után szintén a törvényszék állapítja meg, esetleg pedig az e tekintetben létrejött egyezséget jóváhagyja. Ezek szerint a kérvényhez nem kell semmiféle tervet csatolni. A törvényszék előtti eljárást az a) pontban hivatkozott igazságügyminiszteri rendelet tartalmazza. 2. A pótkertek a Temes-, Torontál- és Krassóvármegyékből állott bánság urbére (urbárium banaticum) szerint a beltelkekben volt hiányok kiegészítésére az egyeseknek osztattak ki az illető földes uraság által 9 azok javára is telekkönyveztettek. Valószínű, hogy a kérdezett pótkertek csakis helytelen elnevezéssel hivatnak ilyeneknek s hogy nem mint ilyenek, hanem a legelő silánysága vagy kellő menynyisógének hiánya miatt a legelő kipótlására adattak ki. Ezek tehát a nbonificatiou-k