Telekkönyv, 1896-1897 (1. évfolyam, 11-12. szám)

1897 / 12. szám - Hiteltelekkönyveinkről

323 megjelölt birtokrészietet az I. alatt megjelölt telekkönyvi jószágtestből vázrajz nélkül le lehet jegyezni és más telekjegyzőkönyvbe átvinni. Azt, hogy két vagy több birtokrészlet a természetben egy egész és igy azok egymástól vázrajz nélkül el nem különíthetők és igy a telekkönyvi jószágtestből térvázlat nélkül le nem jegyezhetők: a sorszám mutatja meg ; mert a telekjegyzőkönyv A. lapján egy sorszám alatt felvett akárhány birtokrészlet, például 3. sorsz. (418—426.) hrsz. szántó, rét és legelő a Nagynyomás dűlőben 80 hold 600 Qöl; vagy 7. sorsz. 1216. hrsz. szántó a Hevesben 4 h. 800 Q 1217. hrsz. rét .. .. 2 h. 400 • 1218. hrsz. legelő „ .. 6 h. 1200 • 1219. hrsz. erdő „ .. 3 h. 600 • a természetben egy összefüggő és igy vázrajz nélkül egymástól el nem különithető egészet képez, akár legyenek azok -4-, akár pedig római I. jegy alatt felvéve. Az ingatlanoknak római I., II. stb jegyek alatt való csoportosítása és igy azoknak egy tlkvi jószágtestté való egyesítése azért üdvös, mert ez által elejét lehet venni annak, a telekjegyzőkönyv könnyű áttekinthetőségét és gyors megérthetését veszélyeztető s könnyen zavarokra és bonyodalmakra okot szolgáltató eljárásnak, hogy minden egyes birtokrészietet külön terheljenek meg ; a mi a -f- jegy alatt csoportosított ingatlanokra nézve — miután azok közül minden oly birtokrészlet, mely külön sorszám alatt van fölvéve, külön tlkvi és igy külön megterhelhető tlkvi jószágtestet képez — minduntalan előfordul. 4. Lejegyxés esetében ei jelzálogos hitelezőknek beleegyezését igazolni, vagy ha ex nem történi, ezeh meghallgatása végett halárnapot tűzni csak akkor legyen szükséges, ha a lejegyzés sxétdarabolással jár és a zálogjogok nem az egész telekkönyri jós tágtestre, hanem esak egyes jutalékokra vannak bejegyezve. A jelzálogos hitelezőkön nem esik sérelem, ha a telekkönyvi jószágtestet szétbontjuk s annak egy vagy több birtokrószletét egészben jegyezzük le és változatlan telekkönyvi állással, tehát a zálogjognak mellókjelzálogilag való átvitelével hozzuk át más telekjegyzőkönyvbe. Sérelem csak akkor történhetik, ha a szétdarabolandó tlkvi jószágtest többnek közös és osztatlan tulajdona s egyes tulajdoni jutalékok vannak terhelve. Megtörténhetik ugyanis, hogy a tulajdonos-társak a jelzálogos hitelezők kárára osztják fel egymás között a birtokot s az a tulajdonostárs, a kinek jutaléka meg- s talán tul van terhelve, sokkal kevesebbet és rosszabbat kap, mint a többi. Ily esetben a jelzálogos hitelezők érdekeit meg kell óvni s a mennyiben a lejegyzéshez és szétdaraboláshoz való hozzájárulásuk nem igazoltatnék : a tlkvi rendt. 56. §-ának d) pontja szerint, kell eljárni. Más esetben azonban nincs többé semmi értelme a tlkvi rendt. 56. §. d) pontja szerint vaiu eljárásnak. El is tért ettől a törvényhozás és az