Társadalomtudomány, 1944 (24. évfolyam, 1-3. szám)

1944 / 1-3. szám - A vagyon és tulajdon Martoson

22 FÉL EDIT töl kérnek kölcsön üstöt lekvárt főzni, vagy zsírt olvasztani, akkor abból, ami benne készült, visznek neki érte egy kis kóstolót. Az is előfordul, hogy elromlik a kemence s a máséban kell sütni. Ilyenkor az, akinek a kemencéjében sütnek, szintén belerakhat valamit a másiktól kifütött kemencébe. Szokás kotlóstyúkot is kölcsönkérni vagy ülős ludat. Szivességböl is adják vagy egynapi munkáért. (Ha az ilyen kölcsönadott tyúk vagy lúd a tojáson döglik el, másikat kell helyette adni, ha akkor pusztul el, amikor fönn jár, nem kell érte semmi, mert gazdájánál is elpusztulhatott volna.) De nem volna sohase vége, ha felsorolnánk mindazt az apróságot, amit kölcsönkérnek. Még csak annyit, hogy meszelöt hiába kérne valaki, azt még kevésbbé kapna, mint kovászt, mert «abba má babonaság van». Ha valaki a gazdaság szerszámából kér kölcsön, rosszabb néven veszik, mintha csak a háztartásból. Kisebb szerszámot, csákányt, lapátot vagy más ilyesmit ellenszolgáltatás nélkül adnak oda ; de ha már kocsit, vetőgépet, rongálásnak jobban kitett nagyobb értékű tárgyakat kérnek, azokért kell egy-két napi munkával szolgálni. Ha a vetőgépet nem otthonról vinnék el, hanem csak a föld végéről, nem jár érte semmi. Borprést is szoktak kérni. Ilyenkor a kölcsönkérő vagy meghívja a gazdát és együtt isznak a mustból vagy pedig küld nekik vissza a préssel egy üvegre valót. Adnak kölcsön állatot is, így lovat, ökröt nem. Ilyenkor a tulajdonos rábízza állatját a kölcsönkérőre, akinek azt megetetve kell visszavinni és amikor emennek lesz szüksége az övére, visszaszolgálni. Ha a kölcsönbe adott tárgy megrongálódnék vagy egészen tönkremenne, újjal kell pótolni. Ha ugyanolyat nem kapna a kölcsönző, megmondja neki a tulajdonos, hogy mit vegyen helyette. Gyakran előfordul, hogy megrongált állapotban viszik vissza a kölcsönzött holmit. Rövid nehezteléssel válaszolnak rá. Pénzt is szokás kölcsönkérni, ezt is jóismerősök egymástól, akik között a hitelező megbízik az adósban. A kölcsönadott pénzért félévig semmi sem jár, legfeljebb egynapi munka ; azontúl már valami kamatot szednek (ma 12%-ot). Újabban, hogy kevesebb a bizalom, szeretnek valami biztosítékot kérni a pénzre. így például negyven pengő tartozásért egy ember ottfogta magánál a másiknak 12 darab zsákját. Egy másik