Társadalomtudomány, 1944 (24. évfolyam, 1-3. szám)

1944 / 1-3. szám - A vagyon és tulajdon Martoson

IO FÉL EDIT A századforduló, a kilencvenes évek vége hozta magával azt a szokást, hogy az apa nem gazdálkodik élete végéig, hanem fölosztja a vagyont, amikor valamennyi gyerekét szárnyára bocsájtotta. Legelőbb úgy kezdte, hogy mindent egyenlő arányben felosztott a gyerekek között, magának nem tartott meg semmit, hanem megállapodott gyerekeivel abban, hogy bizonyos mennyiséget «mérnek» neki: földrészük arányában hordanak be udvarára minden terményt készen. Ez a rend azonban nem tartott 20—25 évig sem, mert hamarosan rájöttek rossz oldalaira. Gyenge termő évben a gyerekek keveset vagy semmit se hoztak, akkor sem, amikor rossz kedvük így tartotta, így az öregek kenyér nélkül maradtak. Az újabb, ma is eleven szokás az, hogy az apa kiosztja ugyan a vagyont gyermekei közt, de magának is tart fenn egy egész részt vagy még ennél is többet. Annak a gyerekének, akivel együtt kíván lakni, — többnyire a legfiatalabbak, — egy kicsivel többet oszt, hogy az abból temettesse el majd őt, meg a feleségét. Példa: 1912-ben osztozott E. Mihály András, János és Mihály fiaival és Mári lányával. Volt nekik 30 hold földjük, szőlejük és a hozzávalók : egy ház, 4 ló, 4 tehén. A lánynak, aki ekkor már férjnél volt, adtak négy hold földet, amivel végkép kielégítették. Andrásnak, a legöregebb fiúnak építettek közös erővel egy házat egyik kertjükön, kapott 6 hold földet, ezenkívül 2 lovat, egy tehenet és a konyhából fazekakat, tálakat, a házból meg valami kis pénzt bútorzat fejében. Az öregek, kik maguknak a szőlőt és 8 hold földet tartottak meg, János fiukkal maradtak, aki hat holdat kapott a megmaradt barommal, úgy, hogy azzal az apjáét is megmunkálja. Mihály hat hold földet kapott, valamit a házberendezésből, az udvarból «úgy fizették ki». Az is szokás, hogy az apa, mikor kiosztja vagyonát, magának (élvezetet fog fel» s ilymódon biztosítva van a gyerekek rosszasága ellen. Mikor menyecske van a háznál és gyermek hátrahagyása nélkül halna meg, akkor családja mindent visszakövetelhet, hacsak az asszony előbb másként nem rendelkezett. Például előfordul, hogy az asszony halálos ágyán úgy rendelkezik, hogy