Társadalomtudomány, 1943 (23. évfolyam, 1-5. szám)

1943 / 4-5. szám - Hort Dezső: Jellem és társadalom. Szociálkarakterológia. Budapest: Pannonia, 1943 [könyvismertetés]

KÖNYVISMERTETÉSEK 541 kisebbségekkel szemben (!) Ezen okulva: a jövő rendjét inkább konkrét helyzetekre, mint elvont elvekre kell felépítenünk. Az egyes nemzetek igényeit összes konkrét körülményeik figyelembevételéve egyénileg kell majd rendezni. S főleg : revideálni kell az állami szuverénitás fogalmát. Nem léphetünk át egy új korba a régi előítéletek levetése nélkül (113—114). További tanulság a párizskörnyéki békék balsikeréből, hogy a világ egyetemes rendjének biztosítása nélkül nincs tartós béke. A regionalizmus ma már még a kontinentalizmus alakjában is túlhaladott álláspont. Ha vannak is még egymással szembenálló érdekkörök, ezek már inkább óceániak, mintsem kontinentálisok. S az, ami elválasztja őket, a tenger : nemcsak elválaszt, hanem össze is köt. Briand európai úniója ma már nem volna megoldás. Egyetlen út: az Atlanti Karta univerzalizmusa (116—125). A világállam gondolata azonban ma még nem nagyon népszerű. Egyik oldalon a demokráciák beteges bizottságosdíjától («committeeocracitis»), másik oldalon a tekintélyuralmi rendszerek kényuralmának egyetemessé válásától tartanak. Ezért: nemcsak új szerkezetre, hanem új szellemre is szükség van (126—133). A szerző konkrét problémák egész során mutatja be, miként képzeli el ennek az új szellemnek a működését. Az első ilyen probléma a közös teherviselés. A különböző nemzetközi szervezetek költségeinek viselése eddig sem volt könnyen rendezhető az államok teherbírásának eltérő volta következtében ; s az egyenlőség elvéhez az államok, amikor fizetésről volt szó, korántsem ragaszkodtak. E mellett a tervezett szövetség terheihez hozzájárulás egyúttal federális adózás jellegű is lenne, ami sohasem volt népszerű. A költségvetések, népesség, gazdasági helyzet stb. együttes figyelembevételével, a Nemzetek Szövetségének esetében már bevált bonyolult rendszer mintájára azonban a kérdés megoldható lesz (134—145). Másik bonyolult probléma az egyhangúság kérdése. Ez csupán fikció, de a nemzetközi jog jelenleg rajta épül fel. Az Egyesült Államok történelmének első nyolc évében, mint ismeretes, ugyancsak uralmon volt, s majdnem végzetessé vált a fiatal únióra. A Nemzetek Szövetsége pedig egyenesen ezen bukott meg. Idővel észrevették ugyan a veszedelmet, s Anglia meg is kísérelte egy olyan módosítás keresztülvitelét, amelynek értelmében az Egyességokmány 11. szakaszának alkalmazásánál az egyhangúság megállapításához az érdekelt felek hozzájárulására nem volna szükség (1938) ; ez a javaslat azonban egyes délkeleteurópai kisállamok Társadalomtudomány. 35