Társadalomtudomány, 1943 (23. évfolyam, 1-5. szám)

1943 / 1-2. szám - Polaritás a francia jellemképben

POLARITÁS A FRANCIA JELLEMKÉPBEN 49 E gondolkodásmódból ered az az ellenszenv, mely minden fajta uniformizálás ellen irányul és melyet fentebb már említettünk. Ha egyenruhát öltenek, akkor már nem érzik magukat teljesen felelőseknek saját személyükkel szemben. Ilyenkor a kollektív közösség az, mely önkénytelenül mindenfajta ember számára átveszi egy kissé a felelősséget. A francia érzi viszont, hogy ebben a helyzetben nagyon ki van téve annak, hogy a kollektívum terhére bűnt kövessen el; a kísértés igen nagy; a vadállat felébredhet benne. így érthető, hogy a francia civilizáció eszményképe egy olyan külső rend, melyet nem a kényszer, hanem a szabadakarat valósít meg. Ha jobban megfigyeljük a dolgot, rájövünk, hogy a kényszermentes szabadság igenlése és a kísértésekre alkalmat adó uniformizálás kerülése bizonyos szempontból ugyancsak túlpótlás, mert a lélek ez esetben a militarizmusban rejlő alkalmak kihasználása és a militarizmus teljes elvetése között végez ingadozásokat. A túlpótlás és a kényszertől való félelem tehát az individuális-kollektív ellentétpárt jól megmagyarázza. De a polaritás valamennyi fajának hátterét más okok világítják meg. Ezek között talán első a faj rendkívül kevert volta. A történelem tanúsága szerint miután a cromagnon civilizációnak beesteledett, Franciaország megváltoztatta klímáját és erdőkkel borított vidékké lett. Ekkor jött az első brachicephal, az ú. n. cevenol, egy kerekfejű faj, Oroszország déli részéből. Egészen Bretagneig nyomult előre, de Savoiában maradt meg leginkább e rassznak típusa. Ezt a Franciaországot árasztották el kétezer évvel ezelőtt azok, kiket Homeros hiperboreusiaknak nevezett el. Ezek magas szőke emberek voltak, akik a baltikum partjairól terelgették nyugatra nyájaikat. Ettől az időtől kezdve Franciaország e három, körülbelül egyenlően eloszló fajtából állott. E háromnak keveredéséből egy nép jött létre : a ligurok, kiket később galloknak neveztek el. Ezt a gall talajt újból felfrissítették azután a kelták és ibérek a római hódítások idején. Jött a latin vér, majd a skandináv, frank és egyéb germán keveredés.1 Az a néptömeg, mely az Európa nyugati részén 1 Saillens : Toute la Francé 48 és Granger : La Francé. Társadalomtudomány. 4