Társadalomtudomány, 1943 (23. évfolyam, 1-5. szám)

1943 / 4-5. szám - Hort Dezső: Jellem és társadalom. Szociálkarakterológia. Budapest: Pannonia, 1943 [könyvismertetés]

520 KÖNYVISMERTETÉSEK kevésbbé akar a tudomány haladása elől esetleges nemzeti szempontokból elzárkózni. Világosan felismeri, hogy napjaink vallásfilozófiai fejlődésének legszámottevőbb állomása egy német professzor műve (R. Ottó: Das Heilige), s vallási logikája, amely már közeljár a racionalizmushoz, megteszi a szükséges, bár szűkszavú és ki nem fejtett engedményeket a vallás misztikus felfogása irányában. Ugyanekkor szorosabban elzárkózik a francia vallástörténet és a vallásfilozófia ama racionalizmusától, amely a vallási fejleményekben végül is csak társadalmi szükségszerűséget és hasznos észszerűséget lát, s az angol ember individualizmusával meglátja azt a hatalmas kezdeményező és teremtő erőt, amely vallási szempontból van meg akiváló egyéniségben, látnokban, prófétában. Ezek mellett és felett komoly keresztyén theologus a szerző, aki a keresztyénységben nem a vallástörténeti fejlődés egyik állomását látja, hanem azt vallja, hogy a keresztyén hit alapja Istennek egy különös önmagamegmutatása vagy kijelentése, s a golgotai keresztben adott megváltásban nyert értelmet a világtörténet és az emberi élet. Ez az életkánon végleges, s hogy napjaink társadalma annyira beteg, annak éppen az életszabály s vele az életirány és életcél elvesztése az oka, minek következtében új hitek, valláspótlékok próbáltak jelentkezni a politikai életsíkon. A nacionálizmus, a faj, a vér osztályjegyében támadtak «totális» mozgalmak, államrendszerek, s azt a szellemi és erkölcsi zavart, amely ennek következtében támadt, még fokozza az a tény is, hogy Nyugat már kitermelte azt az ideológiát, amely Oroszországban az ^istentelenek szövetsége* és mozgalma ellenére szintén vallásos jellegű, mert benne egy eszme — a proletariátus uralma — érvényesülése egyegy szinte istenített ember hatalmán és félve-tisztelt elismerésén keresztül történik ; s hozzá még ez az ideológia igen eleven hatóerő minden olyan nyugati országban, ahol annak érvényesülését a háborús viszonyok lehetetlenné nem tették. Szerzőnk a nagy tudású vallástörténész széleskörű tájékozottságával igen érdekesen mutatja be, hogyan egyesíti már a totemizmus közös célokra a totemtársakat, s viszont egy-egy törzsben hogyan nyer a totemek szerinti megoszlás hatalmas gazdasági és társadalmi jelentőséget azzal, hogy a totem-hit a szakrális erőegyesítés mellett gazdasági erőkifejtésre is indítja a totemtársakat, ami végül a totemcsoportok egységének, a törzsnek megélhetését is előmozdítja. A vallás társadalmi integráló szerepének különböző példái mellett kiemeli a szerző a vallás szociáldinamikai, fejlődéstelőmozdító szerepét is. Nem mehetünk bele a részletekbe, azért